Nyelvtudományi Közlemények 101. kötet (2004)
Kisebb közlemények - Aradi András: Egy emotív jelentésű igecsoport néhány nyelvhasználati sajátossága [On some characteristics of a group of emotive verbs] 152
d. b. c. megilletődik, megrökönyödik, megütközik begyullad, kiborul, kikészül, lelombozódik megnyugszik, megkönnyebbül A csoportok igéi emotiv jelentésűek, s többségük jelentésére leginkább az jellemző, hogy semleges/pozitív érzelmi állapotból negatív irányba kizökkent érzelmi, indulati állapotot jelölnek, ennek része lehet erkölcsi viszonyulás is. (Ez a „kizökkenés" még a pozitív jelentésű igékre is érvényes: meghatódik, megilletődik.) További részmozzanat a jelentésükben, hogy a jelzett érzelmi változás (viszonylag) gyorsan áll be, rendszerint külső ok hatására. 2.3. Altalános jellemzésük után nézzük, hogy az emotiv igék négy alcsoportjának elkülönítésében milyen meggondolások érvényesültek. Az a. csoport minden igéjének van tranzitív párja, vagyis a (10) példában bemutatott tranzitív igés helyettesítés - ragozott igealakkal - esetükben mindig elvégezhető. Megjegyzendő azonban, hogy a tranzitív igék (folyamatos) melléknévi igenévi formája nem mindig alkalmas a helyettesítésre: meg vagyok rémülve, hogy ... - megrémít, hogy ... - ^megrémítő, hogy ... A b. csoportba sorolt három ikes igének nincs (emotiv jelentésű) tranzitív párja; emotiv jelentésük alapvetően másodlagos fejlemény. А c. csoport igéinek elkülönítése csak stilisztikai szempontból indokolható, stílusminősítésük az ÉKsz (és a MSzkt) szerint: bizalmas használatú. A begyullad kivételével van - az adott emotiv jelentésben is használatos - tranzitív párjuk, ezek lehetővé teszik az a. csoporttal kapcsolatban említett szinonim helyettesítést. A d. csoport két - rokon jelentésű - igéjét mindenekelőtt szintaktikai viselkedésük alapján (a létige + határozói igenévi forma kötelező megjelenése a konkrét, alkalomszerű használatban) sorolom az emotiv igék közé. Az a.-c.) csoportba tartozó emotiv igék többségétől elkülöníti őket, hogy pozitív (vagy semleges) érzelmi állapot kialakulására/visszaállására utalnak, és a jelzett állapotváltozás nem (föltétlenül) gyorsan következik be, ugyanakkor tartósabb lehet, mint más emotiv igék által jelölt érzelmi megnyilvánulások esetén. 2.4. Mondattani szempont: a csoportbeli igék többségének okhatározói vonzata van, vagy természetes bővítményként vehetnek fel okhatározót, esetleg értelmezésükhöz hozzátartozik valamilyen kimondott vagy csak a kontextusból kikövetkeztethető okszerű magyarázat: megnyugszik, megkönnyebbül. Az igékhez tartozó okhatározói vonzatok (leginkább -on, -en, -ön vagy -tói, -tői raggal, ill. miatt névutóval) rendszerint egyben állandó határozók is. Lexikai-szintaktikai szempontból figyelmet érdemel, hogy a (11) a) csoport minden igéjének van tranzitív párja. Az igepárok tagjai egymással felcserélve szabályos mondatszerkezeti változást eredményeznek. Feltűnő azonban, hogy e tranzitív igékkel - négy kivételével - nem alkothatunk létigés határozói igeneves szerkezetet:
