Nyelvtudományi Közlemények 101. kötet (2004)

Kisebb közlemények - Aradi András: Egy emotív jelentésű igecsoport néhány nyelvhasználati sajátossága [On some characteristics of a group of emotive verbs] 152

(8) Úgy megdöbbenek ~\ Úgy meg vagyok döbbenve J , ha ilyen esetekről hallok. (9) Mindig meghökkenek ~i Mindig meg vagyok hökkenve ha nem ismerik ezt az idézetet. Mint láthatjuk, általánosan fogalmazó példamondataink természetes módon tartalmaznak feltételes alárendelést, de ez egyáltalán nem jelent kizárólagosságot, hiszen egyszerű mondatokat is hozhatunk példaként az ilyen típusú használatra: Mostanában gyakran elkeseredik/el van keseredve. 2.1. A határozói igeneves szerkezetek használatával, nyelvhelyességi kérdéseivel úgy általában nem kívánok foglalkozni, csak annyit jegyzek meg - visszatérve az igecsoport tagjainak az (l)-(3) mondatokkal jellemzett viselkedésére -, hogy úgy látszik, olyan esettel állunk szemben itt, amikor a létigés határozói igenév használata alapvetően nem választási lehetőségként, hanem használati szükségszerűségként merül fel. Tehát ez esetben nem az ajánlott nyelvhelyességi meggondolásokat kell végigjárnunk, vagyis: ha egyáltalán helyes az igenévi forma „milyen kifejezésbeli haszna, többlete van a ragos igealakkal szemben?" (NyKsz: 230), hiszen az anyanyelvi beszélő eleve ezt - az igenévi formát - választja. Azaz egyetlen - nem kevés - haszna, többlete: a nyelvi helyesség, az elfogadhatóság (a ragos alakkal szemben). Hacsak nem helyettesítjük más szóalakkal, felhasználva az adott jelentést hordozó szótőt. Ezt a lehetőséget mutatja (10), ahol az ige tranzitív párja vagy ennek folyamatos melléknévi igeneve áll a főmondatban. (10) Felháborít/Felháborító, hogy nem fogadták el a pályázatodat. A csoport igéinek többsége kínálja ezt a lehetőséget, vagyis a tranzitív igével való helyettesítést a mondatjelentés lényeges változása nélkül. így szabályosnak mondhatók az olyan kapcsolatok, mint vki elkeseredik vmi miatt - vmi elkeserít vkit, ahol az intranzitív ige okhatározója alanyként, személyt jelölő alanya pedig tárgyként kerül be a tranzitív igével alkotott mondat szerkezetébe. 2.2. E viszonyításokból kiindulva nézzük meg röviden a csoporthoz tartozó igék egy-két további feltűnő jelentésbeli, mondattani és alaktani sajátosságát. A (11) pont tartalmazza az ide sorolható igéket, valószínűleg nem hiánytalanul, és bizonyos alcsoportokat is elkülönít. A további jellemzés elsősorban és megszorítások nélkül az a) alcsoportra vonatkozik. (Megjegyzem, hogy a csoportosítás nem teljesen egységes szempontú.) (11) a. elcsügged, elképed, elkeseredik, feldühödik, felháborodik, kétségbeesik, megbántódik, megbotránkozik, megdöbben, meghatódik, meghökken, megijed, meglepődik, megrémül, megrendül, megretten, megsértődik