Nyelvtudományi Közlemények 101. kötet (2004)

Tanulmányok - Widmer Anna: Szemantika, jelentésváltozás és mitológia [Semantics, meaning change and mythology] 7

A vogul nyelvjárásokban (TJ jóma-s, LO So. jonws) egy denominál is névszóképző -s járult a tőhöz (vö. Sauer 1967: 87 к. és Riese 2001: 108 к., a szóban forgó lexéma említése nélkül, valamint UEW 850); ennek az osztják megfelelője is adatolt, mégpedig adverbiális szerepben: Kaz. Sy. jämds, О jinws 'jó'; Patk. jimes (~ nimes). Ami a vokalizmust illeti, az obi-ugor nyelvekben az ugor szó eredetétől függetlenül asszimilációval kell számolnunk. Az osztják adatok j utáni palatalizációról tanúskodnak: VVj. jdm, nyugati jim ~ jam stb. < ősosztj. *jdm(3) ua. (DEWOS 367 kk. join alatt, ill. Steinitz 1955: 90); a vogulok m előtti labializációról: TJ jöm-a-s, LO So. jom-ds < ősvog. *jöm(3) ua. (Steinitz 1950: 252 k., ill. Steinitz 1955:237,253). Az ugor 'jó; jóság' stb. szó fejlődését a következőképpen lehet összefoglalni: Az ősmagyar korban a hangzóközi fu. m jS-vé spirantizálódott (vö. Bárczi 1982: 102). ugor *jám3 'jóságjótét; (földi) jó (fn.); jó (mn.), szép' ösm. *jaßn 'gut; Gut'; obi-ugor *jäm3 'jóság, tulajdon, jő (fn.); jó (mn.), szép' ф V. ^ m. jó, java- 'gut; Gut' stb.; osztj. (pal.) *jdm(3) 'ua.' vog. (lab.) *jőm3 'ua.' (Vj.p/n, (TJ jóm-a-s, nyugati jim ~ jani stb.) LO So. jom-ds) 2.3. Yama/Уэта és az ugor 'jó; jóság' Ha tekintetbe vesszük, hogy a fent említett iráni Ydma egy bizonyos korszakban a kultúrhérosz szerepét játszotta, és hogy az indoiráni, ill. korai iráni nép a jövevényszavak tanúsága szerint kapcsolatban állt az ugor néppel, valószínűnek tűnik, hogy a Ydma fogalma a fent említett kultúrhéroszi szerepben, tehát a jótevő képében, került át az ugor alapnyelvbe: indoiráni/iráni7

*iamá-l*idma- m. 'mitikus király, kultúrhérosz, jótevő'—• ugor *jáni3%

(= *J3m3)

'jó (mn.), szép;jóság,jótét; (földi) jó (fn.)'. Szemantikailag ezzel összehasonlítható az ugyancsak az irániból eredeztetett md.M pavas 'Isten; szerencse' (vö.jav. baya- 'Isten; részesítés, tulajdon'). 7 A kölcsönzés időpontja nem világos: mind az indoiráni alapnyelvbők mind az irániból elképzelhető az átvétel. A Helimski (1997) által feltételezett harmadik csoport (az Andronovo-kultúra hordozói) nyelvéről nem tudunk semmit, így erről csak találgatni lehet. Mindenesetre semmi sem szól az ellen, hogy az ugor egység az átvétel időpontjában még fennállt. 8 A magánhangzó

redukáltságát/rövidségét csak az egyértelműség kedvéért jelölöm; az általam feltételezett hangalak tehát megfelel az UEW-beli rekonstruált alakkal.