Nyelvtudományi Közlemények 101. kötet (2004)

Kisebb közlemények - Honti László: Mítoszok a magyar nyelv eredete körül [Myths about the origin of the Hungarian language] 137

1. Maradjunk csak a nyelvtudománynál, közelebbről: a magyar nyelv eredetével kapcsolatos hiedelmeknél. Valamikor Zsirai Miklós (1943/1986) eufemisztikusan csak „őstörténeti csodabogarakénak nevezte ezeket. Ezen elképzelések propagálói rendszerint az iskolázottabb emberek közül kerülnek ki, de a társadalom minden rétegében vannak olyanok, akiknek fantáziáját megmozgatják a hangzatos elképzelések. Úgy látom, a nyelvtudományi módszerekre fittyet hányó kutatgatok három csoportba sorolhatók: 1. abszolút dilettáns nyelvészkedők; 2. tudományos (főleg régészeti és történeti) képzésben részesült személyek, akiknek kellő történeti-összehasonlító nyelvészeti ismereteik nincsenek, s ebben, a diszciplínában hályogkovácsként tevékenykednek; 3. nyelvészetet tanult, de a fantazmagóriák világába tévedt kutatók. Az első csoportban főleg olyanok vannak, akik egyetemi diplomával rendelkeznek, pl. papok, orvosok, mérnökök, jogászok, tanárok('), akadnak azonban a felsőfokú oktatásnak közelébe sem került megszállottak is; a második csoportban tudományos kutatókat és oktatókat találunk, akik saját szakterületükön esetleg eredményesen tevékenykednek (s a saját szakmájukba orrukat beleütni kívánó dilettánsok téveszméit remélhetőleg semmibe veszik vagy olykor józanul elutasítják); a harmadikban legtöbbnyire nyelvészeti kutatással foglalkozók vannak, akik vagy nem ismerik a történeti és összehasonlító nyelvészetet, vagy feltűnési viszketegségből mondanak „nagyot". Név szerint senkit sem kívánok megemlíteni a tévelygő kortársak közül. Az első csoportban matatgatók közül azért nem, mert csak szakemberek szolgálnak rá arra, hogy nevük megemlíttessék a Magyar Tudományos Akadémián, a második és a harmadik csoportba sorolhatók nevét pedig tapintatból hallgatom el. Kivételt csak akkor teszek, ha a téveszméket terjesztő személy nem szakmabeli és nem magyar. Mindhárom csoport tevékenységéről igyekszem rövid tájékoztatót adni annak érdekében, hogy valamennyire érzékeltessem, sokan milyen szívesen „tévednek" számukra ismeretlen területre, és nyilvánítanak véleményt olyan problémákról, amelyekkel kapcsolatban még kérdéseket sem tudnak feltenni, nemhogy a valós kérdésekre megkeressék a hiteles vagy legalább a valószínű választ. Nem áll szándékomban olyan magyarázatokkal és adatokkal terhelni az olvasót, amelyek pontos megértése alaposabb nyelvészeti ismereteket igényel. Igyekszem olyan formában ismertetni a téveszmék lényegét és a történetiösszehasonlító nyelvtudomány művelőinek álláspontját, hogy a szakterületet csak kívülről ismerő és értő, ún. müveit nagyközönség számára követhető legyen. 1.1. Anyanyelvünk rokonságának, forrásának keresése évszázadokkal ezelőtt kezdődött. A feltevések között voltak később helyesnek bizonyult sejtések, de sokkal több az olyan hipotézis, amely a „szent" nyelvek közül a héberrel való