Nyelvtudományi Közlemények 101. kötet (2004)

Kisebb közlemények - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologies] 130

350. Mordvin cud'i-vea" 'river'. A folyó neve mordvinul: (Paas) E lej, M läj 'Fluß, Bach, Schlucht'. E szónak biztos megfelelője van a lappban: N laekke -*ceg- 'depression, hollow (in terrain), dell, valley' (1. läkä 'Tal /eines Flusses/, Vertiefung' FW, UEW 685). Az uráli •joke 'Fluß' megfelelője lehet a mordvinban a csak tulajdonnévként előforduló E jov 'der Fluß Mokscha' (1. UEW 99). A ?-lel idevont cseremisz szavakról (KH joyd: j.-wdt 'fließendes Wasser, Fluß', В joydn-wüt 'fließendes Wasser', KH U jojd- 'fließen, rinnen', UEW 99) Bereczki (1991: 9-11) meggyőzően bebizonyította, hogy ezek egyrészt csuvasból való átvételek (joyd- 'fließen' < csuv.y'o^- ua.), másrészt részleges tükörfordítások a csuvasból: joym-wüt 'fließendes Wasser' < csuv. juxdn siv ua., joyß-wdt 'fließendes Wasser' > csuv. joxS-siv. Ugyancsak törökből - bizonyára a bolgár-törökből - való tükörfordítás a m. folyó, folyóvíz is (Bereczki: i. h. 10-11). A korai ómagyarban megvolt még a *jó 'Fluß' szó (1. MSzFE, UEW 99). A mordvin-csuvas (bulgár-török) kapcsolatok szempontjából figyelmet érdemel a következő mordvin szó is: (MdWb) E cud'i-ved' E 'Über schwemmung. Fluß' (cud'e- 'fließen, rinnen', E ciid'i, M sud'i 'fließend'), (Fischer - Gulya 74) E tschúdi-wied 'Fluß'. A mordvin összetétel ugyancsak a csuv. ju%dn siv 'fließendes Wasser, Fluß' tükörfordítása. Irodalom Bereczki, Gábor (1991), Tscher joy5n-wüt ~ ung. folyóvíz 'Fluß'. In: Varia Eurasiatica. Festschrift für Professor András Róna-Tas. Szeged. Cernecov, V. N. [Черкецов, В. H.] (1949), Adalékok az obi-ugorok nemzetiségi szervezetének történetéhez. Budapest. Cernecov, V. N- Cernecova, I. Ja. [Черкецов, В. H. - Черкецова, И. Я.] (1949), Краткий максийско-русский словарь. Москва - Лекикград 1936. Finály Henrik (1884/1991). A latin nyelv szótára. Budapest. Fischer, Johann Eberhard, Vocabularium Sibiricum (1747). Der etymologischvergleichende Anteil. Opuscula Fenno-Ugrica Gottingensia Bd. VII. Bearb. und hrsg. von János Gulya. Frankfurt am Main etc. 1995. Ganschow, Gerhard (1965), Die Verbalbildung im Ostjakischen. Wiesbaden. Gulya János (2003), Széljegyzetek az indoeurópai-finnugor kutatásokhoz. In: Permistica et Uralica. Ünnepi könyv Csúcs Sándor tiszteletére. Fenno-Ugrica Pázmániensia I. Piliscsaba 79-82. Lytkin, V. I.- Guljaev, E. S. [Лыткик, В. И. - Гуляев, Е. С] (1970/1999), Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970. Переиздакие с дополкекием. Сыктывкар 1999. Lytkin, V. I. [Лыткик, В. И.] (1952), Древкепермский язык. Москва.