Nyelvtudományi Közlemények 101. kötet (2004)

Kisebb közlemények - Rédei Károly: Még egyszer a permi accusativusról [Permic accusative revisited] 124

esetében ez a belső rekonstrukció módszerével nem ütközik nehézségekbe. Az egyszerűség kedvéért csupán a 2. személyü alakokkal foglalkozom. Tehát: *völid 'lovad' —* z. velid, votj. valed (de nilid 'leányod'); *vóldi 'lovatok' —> z. *veldi, votj. valdi; * völnid 'lovaid' —* —>z. velnid, votj. *valnid; *vólnidi (< -Í//&) 'lovaitok' —* z. *velnidi, votj. *valnidi. Az új többesjel (/o.v > z. v'as, y'ez, stb., votj. jos, os) kialakulása után ez a rendszer felbomlott és a következő paradigmasorok jöttek létre: z. velid, votj. valed 'lovad' (nilid 'leányod') - z. velnid, votj. valdi 'lovatok'; z. veljasid, votj. valjosid 'lovaid' - z. veljasnid, votj. valjosti 'lovaitok'. A paradigmasor bizonyos tagjai a nyelvből eltűntek: zürj. *veldi (0), votj. *valnid (0), z. *velnidi (0), votj. *valnidi. Ily módon világossá válik számunkra, hogy az ózürj. mijandi, tijandi, uzemjazdi -di eleme ennek a régebbi paradigmarendszernek a maradványa. Accusativusi (határozott tárgyat jelölő) funkciója többesi tövekhez járulva a Px2Sg. alakból (te/de > ti/di) jól megérthető (1. még alább). A votj. izíiz (D, Középső déli része) accusativusrag determinativ funkción keresztül a Px3Sg alakból eredeztethető (1. fentebb). Csúcs (i. m. 56) szerint ez az accusativusi ez alakváltozata. Az ez > iz hangtani viszony éppenséggel elképzelhető volna. De ennek a magyarázatnak két nehézsége is van. 1) az izíiz a ti/td alakhoz hasonlóan csak Px lehet; 2) ennél súlyosabban esik a latba az a tény, hogy az accusativusi ez-nok a birtokos személyjelezésben ze/se (egyes számi tárgy, Px3Sg), zes/ses (többes számi tárgy, Px3Pl) alakjai vannak. Az accusativusi ez Csúcs által posztulált iz változatát a votják nyelvtanok nem ismerik. Mind a votj. iz, mind pedig a ti/td eredete csak a birtokos személyjelek és a determinálás összefüggésében tárgyalható és fejthető meg. A mondottak alapján nyilvánvaló, hogy Csúcsnak sem sikerült a votj. ti/td, di/dd alakokat a PU *í többesjelből megmagyaráznia. 4. Sajnálom, hogy Honti László kollégám beleesett a B. A. Serebrennikov által nolens-volens állított csapdába. Nem a mindenáron való vitatkozás ingere késztetett a válaszcikk megírására, hanem a tudományos igazság keresése és feltárása. Kár volna a kutatást és a kutatókat Emel'janov és Serebrennikov maga korában is idejétmúlt, valószínűtlen hipotézisével félrevezetni. Postscriptum Jelen dolgozatom elkészülte után jelent meg Csúcs Sándornak „A votják tárgyról" című cikke (2003b: 126-136), ily módon ennek eredményeit ezen cikk írásakor már nem tudtam figyelembe venni. Mondattani elemzéseivel és végkövetkeztetéseivel egyetértek, így azokra nem térek ki. Ellenvetéseim - miként fenti dolgozatomban is - bizonyos morfológiai kérdések magyarázatára vonatkoznak.