Nyelvtudományi Közlemények 101. kötet (2004)

Kisebb közlemények - Rédei Károly: Még egyszer a permi accusativusról [Permic accusative revisited] 124

Ezeket persze Csúcs, minthogy cikkem később íródott, még nem ismerhette meg. Észrevételeim: 1) 126-127. 1.: „Az -ezJ-iz rag [vagyis a tárgyrag] alakilag megegyezik a gyakran determinánsként használt egyes szám harmadik személyü birtokos személyraggal" (126). Ez nem egészen így van. A korábbi szakirodalom alapján én azt a nézetet fogadtam el és fejlesztettem tovább, hogy a votj. -ez ~ zürj. -es tárgyrag ele elemében PU *-m accusativusrag enyészett el (Wichmann 1923-1924: 159kk; Uotila 1933: 220-221; Rédei 1988: 382-383, 2000: 140kk.) Az iz/dz elemű tárgyrag ugyan az egyes szám 3. személyü birtokos személyjellel azonos, de ez csak az os/jos töbesjel után fordulhat elő (1. fentebb). Accusativusi szerepben a votják nyelvtanok és szövegközlemények szerint egyes számban csak az ez lehetséges, az iz soha. Egyes szám 3. személyü birtokos személyjelként bizonyos tőtípusokban az ez mellett és/vagy helyett iz áll: valez 'lova', de: niliz 'leánya', luliz 'lelke' (Gramm. 1962: 82). Ez a sajátos, ám logikus disztribúció az oka annak, hogy egyesek a két morfémát - az accusativust és a birtokos személyjelet összekeverik. Tehát: Px3Sg -ez/-iz, AccSg -ez, AccPl {-os/-jos többesjel után) -ti/-te, -iz/-3z-2. 132: „A -ti ragos alak csak a többesjel után fordul elő... Ez a tény megerősíteni látszik azt a feltevést, hogy ez a rag történetileg az eredeti többes tárgyrag folytatója." Ennek a vélekedésnek velejéig elhibázott voltát fentebb (2-4.) részletekbe menően tárgyalom. Irodalom Csúcs Sándor (2003a), A tárgy a permi nyelvekben. In: Oszkó Beatrix - Sipos Mária (szerk.), Budapesti Uráli Műhely III. Uráli TÁRGYaló. 2002. január 10-12. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 54-62. Csúcs Sándor (2003b), A votják tárgyról. NyK 100: 126-136. Emel'janov, A. I. [Емельяков, А. И.] (1927), Грамматика вотяцкого языка. Лекикград. Gramm 1962 = [Перевощиков, П. Н.] (гл. ред.) (1962), Грамматика совремеккого удмуртского языка. Фокетика и морфология. Ижевск Honti László (1997), Numerusprobleme. FUF 54: 1-126. Honti László (2003), Volt-e az uráli/finnugor alapnyelvben nem egyes számban accusativus? In: Oszkó Beatrix - Sipos Mária (szerk.), Budapesti Uráli Műhely III. Uráli TÁRGYaló. 2002. január 10-12. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 76-83. Rédei Károly (1981a), Monikon tunnukset uralilaisessa ja suomalais-ugrilaisessa kantakielessä. CIFU VI. 6: 210-219. Rédei Károly (1981b), Többesjelek a PU-PFU alapnyelvben. NyK 83: 97-105.