Nyelvtudományi Közlemények 100. kötet (2003)

Tanulmányok - Agyagási Klára: Egy volgai bulgár jövevényszó a mari nyelvjárásokban: šerča ’üveggyöngy’ [A Volga Bulgarian Loan-word in the Cheremis Dialects: šerča ’glass pearl’] 40

Egy volgai bulgár jövevényszó a mari nyelvjárásokban 41 értelmezését illetően haláláig kitartott Räsänen felfogása mellett, vö. Fedotov 1980, 1992, 1996. A mari nyelvjárások turcizmusainak másik kutatója, N. 1. Isanbaev „Марийско-тюркские языковые контакты" с. monográfiája (1989) egyik fejezetének már a címében - Слова чувашского (булгарского) происхождения -jelzi, hogy a két nyelvet szinonimnak tekinti (Isanbaev 1989: 38), és módszertanilag a csuvasizmusoknak csak a tatarizmusoktól való elkülönítését (uo. 39-54) tartja megvalósítandó feladatnak. Räsänen, Fedotov és Isanbaev kutatásaival párhuzamosan (melyek a csuvas és a cseremisz szókincs összehasonlító-történeti vizsgálatán alapultak) az 1970-es évektől megélénkültek a volgai bulgár sírfeliratok nyelvére irányuló filológiai kutatások. A kutatástörténetben először Hakimzjanov (1974) vetette fel, hogy a volgai bulgár sírfeliratok nem homogén r-török nyelvet tükröznek, de a nyelvjárások elkülönítésére felállított kritériuma (a ti ~ ci váltakozás) utóbb tévesnek bizonyult, vö. Róna-Tas 1976a: 174-175. A volgai bulgár nyelv nyelvjárásainak elkülönítését az óbulgár (OB) / kettős (J és i) képviselete alapján Róna-Tas javasolta 1976-ban (Róna-Tas 1976b) a sapkinói sírkő két feliratának összehasonlítása, valamint 16 volgai kipcsak nyelvjárásokba került, OB / reflexióit tartalmazó volgai bulgár szó hangtani elemzése kapcsán. A csuvaskutatás harmadik iránya ugyancsak a 20. század hetvenes éveitől élénkült meg, és feladatának tekintette az ún. bulgártörök hangtani kritériumokat tartalmazó jövevényszavak kimutatását a Volgavidék nyelveiben (vö. Dobrodomov 1971, 1974; Rédei - Róna-Tas 1972, 1975; Berta 1982; Róna-Tas 1988; Nasibullin 1992; Tarakanov 1993; Agyagási 1996, 1997, 1999, 2001a, 2002). A nyelvi kapcsolatok kutatásának eredményeképp felhalmozódott anyag szolgáltatott elégséges alapot a volgai bulgár nyelv korai középbulgár-kori (kb. a tatárjárás korára eső) nyelvi differenciáltságának a leírásához (vö. Agyagási 2001b). A volgai bulgár nyelvnek a tatárjárás korára a vokalizmus rendszerszerű különbségei alapján három nyelvjárását lehetséges elkülöníteni, melyek között a csuvas elődje és a volgai bulgár sírfeliratok nyelve által tükrözött nyelvjárás az időbeni egymásmellettiség viszonyával jellemezhető. így ezentúl a mari szókincs török elemeinek kutatásában új feladatként jelenik meg a kölcsönzés forrásának rekonstruálásakor a volgai bulgár alakok hangtani kritériumok alapján történő nyelvjárási elkülönítése. Ehhez szolgáltat mintát az alábbi vizsgálat. Az 'üveggyöngy' jelentésű szó a mari irodalmi nyelvben sêrca (MaRSl), de a szó képviselve van mind a keleti, mind a nyugati nyelvjárásban, vö. P В M UP UJ US С С sert'sa, МК sirt'sa, USj sirt'sa, JT sartsa, JO sdrtsä 'üveggyöngy' (Веке 2001: 2365). A mari alakokat csuvas eredetűnek tartotta Räsänen (1920: 208), és az átvétel forrásaként a csuv. Sorsa és sarca alakokat sorolta fel. Isanbaev (1989) nem foglalkozik a mari szó forrásával, de Fedotov, aki szintén tárgyalta a szó történetét,