Nyelvtudományi Közlemények 98. kötet (2001)

Kisebb közlemények - Jarovinszkij Alekszandr: A kétnyelvű magyar-szlovák gimnazisták lexikális-szemantikai reprezentációjáról [On the lexical-semantic representations of bilingual Hungarian-Slovak secondary school students] 235

238 JAROVINSZKIJ ALEKSZANDR kell kiválasztani. Az öt szó között szerepelnek olyanok, amelyek majdnem ugyanazt jelentik, mint a célszó, tehát a szemantikai mezőt adják meg (Kiss Gábor 1999). A Göncz Lajos által javasolt teszttől eltérően az öt szó közé be­iktattunk olyan szót is, amely a célszóval hasonló hangzású volt, de más jelenté­sű (paronima). A hasonló hangzású magyar szavakat a Papp Ferenc (1994) által szerkesztett szótárból válogattuk ki. A hasonló hangzású szlovák szavakat a szlovák informánsok adták. A listán 15 célszó szerepelt. PL: FUTNI járni - ugrálni - jutni - ügetni - szaladni KIKÖTÉS töltés - ok - feltétel - feltevés - kikötő Az instrukció a következő volt: „Minden feladat egy nagybetűkkel nyomtatott szóból áll, amely mellett még öt kisbetűvel nyomtatott szó van. Először figyel­mesen olvasd el a nagybetűkkel nyomtatott szót, majd a többi közül húzd alá azt, amelyik ugyanazt vagy majdnem ugyanazt jelenti. Mindig csak egy szót kell aláhúzni." III. A kutatás eredményei - kvantitatív elemzés Minden diáknak megállapítottuk a relatív dominancia-koefficiensét: eszerint a 23 vizsgált tanuló között senki nem dominált szlovák nyelven. Az értékek nagy szórást mutatnak: +4 %-tól +45 %-ig - az átlag dominancia-koefficiens +23,2 % a magyar nyelv javára. Ahhoz, hogy a diákokat két csoportra lehessen osztani, a DK = +23 %-os kritériumot tekintetük válaszvonalnak. Eszerint az érték szerint az „A" csoportba, amelyben a dominancia-koefficiens +23 % alatt volt, 12 ta­nuló került, 9 lány és 3 fiú; a „B" csoportba, amelyben a dominancia-koefficiens +23 % fölött van, 11 tanuló került, 8 lány és 3 fiú. III.l. A denotativ jelentés elsajátítási folyamatáról nyert eredmények A helyes megoldások kvantitatív elemzése azt mutatja, hogy mindkét csoport sokkal jobban teljesítette ezt a feladatot magyarul, mint szlovákul. Figyelembe véve a hibás válaszok számát, a következő képet kaptuk: Az összes megoldás mindkét csoportban magyarul 33 esetben volt hibás. Az összes megoldás mindkét csoportban szlovákul 223 alkalommal volt hi­bás. Tehát, a szlovák nyelven rosszul sikerült válaszok száma nyolcszorosa a ma­gyarul rosszul sikerülteknek. Ebben az esetben statisztikai elemzés - vélemé­nyük szerint - nem is szükséges, ugyanis az adatok önmagukért beszélnek. Mégis, érdemes megnézni, hogy ezek a hibák hogyan oszlanak el a nyelvek és a csoportok szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents