Nyelvtudományi Közlemények 97. kötet (2000)

Tanulmányok - Csúcs Sándor: A permi vokalizmus története [The History of Permic vowel system] 3

58 CSÚCS SÁNDOR PP*j Összesen 203 szóban teszem fel ezt a hangot, amely helyett Lytkin (1964: 186 kk.) és Rédei (1988: 372-374) *ii-t rekonstruál, szemben Itkonennal, akinél **-t találunk (1954: 299 kk.). Lytkin érveivel másutt foglalkozom, Rédei érvei szintén nem meggyőzőek. Hiszen az, hogy a VT-ZR i labiális előpermi előzményre megy vissza, egyáltalán nem bizonyítja, hogy ez az előzmény még az őspermi kor végén is labiális volt. Az igaz, hogy a PP *ó mindkét permi nyelvben de labial izálódott, de jórészt más-más szavakban. Ez azonban nem bizonyítja azt, hogy az i előzménye is csak a permi nyelvek külön életében delabializálódott volna. Erre egyszerűen nem volt szükség, mert a tárgyalt hang az őspermi kor végén már illabiális volt. Nézetemet támogatja az is, hogy az illabializáció szinte teljesen egységesen zajlott le, a fonetikai környezet által kiváltott kisebb eltérésekkel. Módszertani szempontból is kérdéses, hogy indokolt-e ilyen esetben párhuzamos fejlődéssel számolni. Az i ~ i megfelelés 182 szóban mutatkozik (beleszámítva azokat az eseteket is, amikor a szó valamelyik permi nyelvből kiveszett). Példák: VT bick- ~ ZR S P bicki-, PO becki- 'stechen' < PP bicki- < ?FP pucks-; VT bid 'ganz vollständig' ~ ZR bid'' 'jeder, all, ganz'; VT piri- ~ ZR pir- 'hineingehen' < PP piri- < FP pur3-/p'úr3-\ VT liml ~ ZR lim 'Schnee' < PP limi < FP lume; VT tirpi ~ ZR tirp PO terp 'Lippe' < PP tirpi < FP turpa; VT vit, vit ~ ZR vit, P, PO vit 'neu' < PP vit< FU wuőe. Valamelyik permi nyelvben i áll a másik nyelv j-jének megfelelőjeként 19 szóban. Ez a megfelelés szinte kivétel nélkül palatális környezetben mutatkozik, tehát arról van szó, hogy az eredeti i a környezet hatására palatal izálódott. Pl. VT jirji- 'nagen' ~ ZR jir-, POjer-< PP jiri- < ?FP jire-/jüre-, VT miski-, miski'waschen'- ZR miski-, PO miskai- < PP miski- < UR muske-Zmoske-. A két szóban jelentkező VT nyelvjárási e: ger, met nyelvjárási különfejlődés eredménye, mindkét szónak van/-is alakja is a votjákban. A PP *i 77 őspermi és 127 előpermi eredetű szóban rekonstruálható, az utóbbiak közül 105 esetben rekonstruálható az előzmény: *w (49), *uZo (4), *u/a (1), *u/ü (1), *i/ü (23), *o (6), *a (3), *a/ü (1), H (6), *e (4), *e/ë (4), *ä (3). A PP *i az esetek négyötöd részében valóban labiális magánhangzóra, közvetlen előzményként *w-ra megy vissza. Az őspermiben lezajott *w > (*u >) *j változást redukálódásnak foghatjuk fel, hiszen ennek során az u elvesztette labiális artikulációját, vagyis kiejtése még kevesebb energiát igényelt. Közvetett bizonyíték felfogásom mellett az, hogy a PO-ban és egyes VT nyelvjárásokban az i tovább redukálódott és egyben nyíltabbá is vált: e, d lett belőle, követve a természetes fonológia sémáját, amely szerint a zárt magánhangzók redukálódnak és egyben nyíltabbá válnak. Az előpermi *i közvetlenül redukálódott j-vé, esetleg a környező mássalhangzók hatására (r, /, z) is. Az alsóbb nyelvállású illabiálisok a