Nyelvtudományi Közlemények 97. kötet (2000)

Tanulmányok - Csúcs Sándor: A permi vokalizmus története [The History of Permic vowel system] 3

A permi vokalizmus története 57 'Zahn' < PP pin < FU pirje; VT pil'em ~ ZR piv 'Wolke' < PP pil < FU pilwe/pilne; VT sin ~ ZR im 'Auge' < PP sinni3 < UR silmä. A további esetekben csak az egyik nyelvben maradt meg az i: i ~ i (6), i ~ i (4), i ~ e (2), g ~ i (1), w ~ i (1). Pl. VT swj- 'rosten' ~ ZR sim- < PP sim- < FP SW23. Az *i > j változást redukálódásnak tekinthetjük. A VT m 'Himmel' ~ ZR jen < PP inma < FU í/raa és VT vim, vijim ~ ZR vem, PO vi'm < PP vi(ji)m < FU wiŐ3m3 szavakban a ZR e másodlagosságát a VT, illetve a PO alak mellett a FU, illetve az UR előzmény is bizonyítja. A VT sus, sus 'Wachs' ~ ZR sis < PP sist3 < FP sist3/sikst3 szóban a labializáció oka nem világos. A PP *í előzménye 48 szóban rekonstruálható: *i (24), *e (5), *ä (6), *e/i (1), *i/ü (3), *w (5), *o (3), *a (1). Ez a hang tehát az esetek többségében előpermi *«'-ből vagy (zártabbá válással) más palatális magánhangzóból származott. A veláris előzmények palatális környezetben jelentkeznek, tehát az őspermiben ezekben a szavakban palatalizáció történt. Példák: VT gid 'Stall' ~ ZR gid < PP gid < FP kentü; VT ki 'Hand' ~ ZR ki < PP ki < FU täte; VT ni, ni 'schon' ~ ZR nin, ni, nin, nin < PP ni/ni < FP nik3/nük3\ VT niz 'Zobel' ~ ZR niz < PP niz < FU nukse/nuk3S3\ VT pi 'Knabe' ~ ZRpi < PP pi < FU pojka. PP*íi Ennek a hangnak a rekonstruálása nem áll biztos alapokon. Itkonen egyáltalán nem rekonstruál ilyen magánhangzót, Rédei és Lytkin ugyan igen, de az az általam rekonstruált PP *j-nek felel meg. Azokban az etimológiákban tartom rekonstruálhatónak ezt a hangot, amelyekben az ù fonémát ismerő votják peremnyelvjárásokban és/vagy a PO-ban ù áll, amelynek a többi votják és zűrjén nyelvjárásban főként u, ritkábban i és (palatális környezetben) i felel meg. Ennek alapján mindössze 38 szóban tehető fel PP *íi, amelyek közül 17 őspermi, 21 pedig előpermi eredetű. Példák: VT ^''feucht, nass' ~ ZR ul', PO úí < PP üt < FUP eÍ3\ VT kini- kini- 'die Augen schliessen' ~ ZR kun-, PO kun- < PP kuni< UR kuna-; VT kuz, küz Tang' ~ ZR kuz, PO küz < PP küz < UR konc3Íkoc3\ VT suzi-, süti 'erreichen' ~ ZR swj-, PO sü^et- < PP süß < FP sac3-. Nemcsak a ritka előfordulás teszi kétségessé az *M fonéma voltát, hanem az is, hogy az esetek többségében az ù palatális környezetben áll, tehát pozicionális variánsnak is tekinthető. Az előpermi előzmény 19 szóban rekonstruálható, egynél többször csak az *u (3), *o (4), *e (5) fordul elő. Egy-egy szóban van *Ö, *o/a,*o/u, *ä,*i/ü, *i/ü/ä, *iw előzmény. Ezek alapján csak azt mondhatjuk, hogy a PP *ii felső nyelvállású magánhangzóból (Y-ből vagy w-ból) keletkezhetett a környezet hatására bekövetkezett palatalizáció és/vagy labializáció eredményeként. Valószínűleg mindig, periférikus tagja volt a magánhangzó-rendszernek és az is maradt. Feltevését azonban az is indokolja, hogy így a biztosan rekonstruálható PP *ó nem maradna felső nyelvállású pár nélkül.