Nyelvtudományi Közlemények 97. kötet (2000)

Tanulmányok - Csúcs Sándor: A permi vokalizmus története [The History of Permic vowel system] 3

4 CSÚCS SÁNDOR A hangváltozásokkal kapcsolatban a továbbiakban többször használom a „bizonytalansági elv" terminust. Ez tulajdonképpen a hangváltozások tendenciaszerűségének más formában történő megfogalmazása. A modern atomfizikából kölcsönzött kifejezés azt jelenti, hogy egy hangváltozás iránya minden egyes beszélő vagy közösség nyelvében és/vagy minden egyes szóban teljes bizonyossággal nem határozható meg. Tehát ugyanaz a hang egy időben több irányba is fejlődhet, illetve egyéni és területi (nyelvjárási) eltérések is kialakulhatnak. Ez az elv tulaj dóképpen nem új, következetes alkalmazása mégis új kutatói magatartást kíván: azt, hogy ne törekedjünk mindenáron és görcsösen a szabálytalannak vélt esetek megmagyarázására, hanem fogadjuk el a „szabálytalant, a megmagyarázhatatlant", mint a „szabályos, a normális" szerves, elszakíthatatlan tartozékát. [Itt jegyzem meg, hogy a rekonstruált EP alakok szinte kivétel nélkül az UEW-ből származnak. Erre a példáknál külön utalás nincs. A rekonstruált alakok elől általában elhagytam a csillagot (*), ha a szövegkörnyezetből egyértelműen következik, hogy rekonstruktumról van szó. VT és ZR hangok és szavak megfeleltetésekor mindig a votják alak áll elöl. Ezt nem mindig jelölöm külön.] Korábbi kutatások Valószínűleg igaza van Décsy Gyulának, amikor így ír az Ural-Altaische Jahrbücher emlékezetes Martinus Fogelius emlékkötetében: „Der Vokalismus der permischen Sprachen gehört zu den meisten untersuchten Themen der fiugr. Sprachvergleichung" (Décsy 1969b: 202). (Rövid tudománytörténeti áttekintésemben csak a permi vokal izmuskutatás fővonalába tartozó kutatókkal és művekkel foglalkozom. Az előzmények részletesebb összefoglalását 1. Itkonen 1954: 152-155 és Lytkin 1964: 4-18.) A sort a permi nyelvek egyik legjelentősebb gyűjtője és számos más témában is úttörő kutatója, Yrjö Wichmann nyitotta meg. 1897-ben különnyomatként jelent meg Zur Geschichte des Vokalismus der ersten Silbe im Wotjakischen mit Rücksicht auf das Syrjänische c. műve, ennek változatlan második kiadása pedig 1915-ben (MSFOu. 36). Mint az előszóból kitűnik, a szerző E. N. Setälä előző évben megjelent híres-hírhedt Über Quantitätswechsel im Finnisch-ugrischen (JSFOu. 14/3) c. előzetes közleményének az alapnyelvi magánhangzók mennyiségi-minőségi váltakozására vonatkozó - tévesnek bizonyult - tételét választotta a permi magánhangzó-történet magyarázó elvéül: „Setäläs Arbeit veranlasste mich meine Aufmerksamkeit besonders auf die Frage zu richten, ob und in welchem Grade der genannte Vokalwechsel im Wotjakischen seinerseits eine derartige Auffassung stützen konnte. Meine Schlussfolgerungen bezüglich des Vokalismus der ersten Silbe und der Akzentverhältnisse im Urpermischen