Nyelvtudományi Közlemények 97. kötet (2000)

Tanulmányok - Csúcs Sándor: A permi vokalizmus története [The History of Permic vowel system] 3

A permi vokalizmus története 5 weisen auf einen früheren neben einander laufenden Akzent- und Vokalwechsel hin, welcher Umstand also für Setäläs Teorie zu spechen scheint. Eine direkte Antwort auf Fragen von permischem Standpunkt aus wird aber erst durch eine Untersuchung der Lautgeschichte des Urpermischen möglich sein." (i.m. IV). Az öspermi vokalizmusnak az idézetben említett kutatására - legalábbis Setälä elméletének szellemében - soha nem került sor, véglegesnek tekinthetjük tehát ezzel kapcsolatban Wichmann megállapítását, amely szerint: „Der urpermische Vokalwechsel, wenigstens derjenige der späteren urpermischen Zeit, war ohne Zweifel ebenso unregelmässig und sporadisch, wie der Vokalwechsel auch jetzt im Wotjakischen und Syrjänischen (i.m. 87)". A fenti megállapításból logikusan következik (bár ezt Wichmann - tudomásom szerint - soha sem mondta ki), hogy a zürjén-votják magánhangzó-megfelelések, illetve a permi hangtörténet általában magánhangzó-váltakozások feltevésével nem magyarázhatók, tehát a permi vokalizmus nem támogatja a Setälä-fele elméletet. Ami azonban Wichmann művében a két idézet között található, az zömében időtállónak bizonyult: a nyelvi adatok pontos, megbízható összegyűjtése; számos, főleg jövevényszavakban jelentkező votják nyelvjárási hangmegfelelés plauzibilis magyarázata; a zürjén-votják hangmegfelelések számszerű pontosságra is törekvő összeállítása. Itkonen is úgy vélekedik Wicmann művéről, hogy „dessen Hauptverdienst in dem reichhaltigen Material liegt" (Itkonen 1954: 154), és kisebb korrekciókkal maga is megbízhatóknak tartja és kiindulásul fogadja el Wichmann zürjén-votják hangmegfelelési statisztikáit. Mivel ezek a statisztikák képezik mind a mai napig az összehasonlító permi vokal izmuskutatás alapját, talán nem lesz érdektelen táblázatos bemutatásuk. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy Wichmann kifejezetten sehol nem ad meg egy rekonstruált őspermi magánhangzó-rendszert, de megfeleltetési rendszeréből úgy tűnik, hogy ő az őspermire is a hét magánhangzóból álló ún. általános permi vokalizmust tette fel, szórványos és szabálytalan magánhangzóváltakozásokkal. A közölt számadatokat Wichmann nem tartja abszolút érvényűeknek (vö. „Die angeführten statistischen Angaben können natürlich nicht als endgültig angesehen werden; ich habe sie erwähnt nur um das gegenseitige Zahl Verhältnis der verschiedenen Wortgruppen zu beleuchten" (i.m. 82), és mi sem tarthatjuk azoknak. Ugyanakkor az is világos, hogy egész más egy megfeleltetés megítélése ha 40 vagy akár 100 példa van rá, mint akkor, ha csak néhány szóban fordul elő. Wichmann úgy véli, hogy kb. 500 esetben ugyanazok a magánhangzók felelnek meg egymásnak, míg további 500 esetben eltérők. Az én számításaim ezt megerősítik, mert a fenti táblázatban szereplő megfelelések 505 esetben azonosak, 451 esetben eltérők, 47 ritka megfelelés pedig nem szerepel a táblázatban.