Nyelvtudományi Közlemények 97. kötet (2000)

Gyarmathi-emlékülés - Szíj Enikő: Gyarmathi és Reguly és az Affinitas és az affinitas [Gyarmathi and Reguly and the Affinitas and affinity] 273

274 GYARMATHI-EMLEKULES más tudományterületeken, például az örökösödési jogban vagy a kémiában, mit jelentett Gyarmathi korában és mit jelent ma. Ez a beszélgetés többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy óvakodni kell az abszolút értékítéletekről, csak az adott kor, korszak tudományosságának sokoldalú ismerete teszi lehetővé, hogy viszonyítsunk, hogy például akár Gyarmathit, akár Regulyt a maga megérdemelt helyére tegyük. Nem ok nélkül van benne mindkettő a nyugaton és a keleten írt tudománytörténetekben, mégis bőven adnak okot a további gondolkodásra. Azt is tapasztaltuk, hogy az Affinitásnak mint címnek és az affinitásnak mint nyelvészeti problémának magyar nyelven történő értelmezésével a szakirodalom sem Gyarmathi és munkái, sem a tudománytörténet, sem a történeti-összehasonlító nyelvtudomány szempontjából, ezen belül mint egy bizonyos fogalom értelmezésének időrendi változásaival nem foglalkozott kellőképpen. Olyannyira nem, hogy a hazai nyelvtudomány-történetben a Sajnovics - Gyarmathi -Reguly névsor mint időrendi sorozat említése többnyire formális, főleg az utóbbi kettő között túlságosan nagy az űr, a köztük levő meglehetősen nagy időszakban ezek szerint mintha nem is történt volna semmi a nyelvhasonlítás terén, hacsak az nem, hogy erre az időközre datálják minden bizonyítás nélkül a Sajnovicsellenes és finnugor-ellenes tiltakozásokat. Hol maradnak a Gyarmathi-ellenes tiltakozások? Holott éppen Gyarmathi és Reguly viszonylatában lenne mit hangoztatni: 1) Reguly Gyarmathi hatására döntött a körültekintő helyszíni gyűjtőmunka mellett, vagyis arról, hogy tovább utazik, de nem vaktában és nem a magyarok őshazáját keresve, miként ezt mindenhol olvasni lehet; 2) Reguly Gyarmathi munkájának hatására foglalkozott az affinitás, vagyis magyarul a rokonság többféle értelmezésével. A Reguly-kép olyannyira elnagyolt, hogy meggyőződéssel állíthatjuk, Regulynak még azt az állítólagosán egyetlen nyomtatásban megjelent munkáját sem sokan olvasták el, amelynek címe: A' dzungár nép és annak a' magyarral állított fajrokonsága. Olvasta A1

M. Academia ülésében, sept. 16. 1850. Reguly Antal, M. Acad. t. Pesten, Eisenfels és Emich könyvnyomdája. 1850. 15 1. [3-15 kny.] (Magyar Akadémiai Értesítő 1850. X. évf. 155-168). Regulynak az elődökhöz, köztük is első sorban Gyarmathihoz fűződő tudományos kapcsolatát illetően Pápayra, majd a Pápayra hivatkozó Kannistora lehet utalni, akinek a forrása a Zichy-expedíciós kötet volt (A. Kannisto: Dem Andenken Anton Regulys FUF VIII (1908): 1-7, ebben az idézetek aus Regulys bericht an die ung. Akad. s. Josef Pápay, Sammlung ostjakischer Volksdichtungen Einleitung. Dritte asiat. Forschungsreise des grafen Eugen Zichy. Band V.). Hunfalvy a Vogul föld és népben nyelvi adatsorokat vett át Gyarmathitól.