Nyelvtudományi Közlemények 97. kötet (2000)

Tanulmányok - Csúcs Sándor: A permi vokalizmus története [The History of Permic vowel system] 3

26 CSÚCS SÁNDOR Az / ~ 0 típusú nyelvjárásokban az / „szóbelseji prekonszonantikus helyzetben és abszolút szóvégén eltűnik, az előtte álló magánhangzó pedig megnyúlik: lö 'lélek, lélegzet' ~ Instr. lolen ~ Cárit, löteg; kole 'kell, szükséges' ~ oz kö 'nem kell, nem szükséges'" (Rédei 1978: 38). További példák: Vm. ve ~ KZ vev 'ló', Vm. kJ ~ KZ kiv 'nyelv, szó', Vm. öni ~ ICZ óvni 'él' stb. Ezekben a nyelvjárásokban (I Vm. Vis., néhány VO falu) tehát másodlagos hosszú magánhangzók is vannak. Felső-sziszolai i i u Q e e o a Lytkin (1930) és Uotila (1944) mutatta ki, hogy a SO nyelvjárásban két o fonéma van: egy nyíltabb és egy zártabb. A nyíltabb kiejtésekor a nyelv állása alacsonyabb, a zártabbékor magasabb, mint a KZ irodalmi o kiejtésekor. (Lytkin 1964: 26-27). Fonéma voltukat Lytkin (i.h.) ilyen minimumpárokkal bizonyította: pçn 'kutya' -pçn 'vég' kçrsa 'ágsöprű' — kçrsa 'kerekes' kçs 'száraz' -kçs 'köz' kçr 'levél' -kçr 'kérj' çn 'álom' -çn '(te) nem' QZ 'szamóca' -QZ '(ő) nem' CQZ 'gyors' -cçz 'anyai nagyapa A felső-sziszolai p-nak és <?-nak is a többi zűrjén és permják nyelvjárásban o felel meg, a keleti-permjákban (jazvaiban) azonban az £?-nak o, az £>-nak u megfelelője van. Keleti-permják (jazvai) Mint látható, ez a rendszer különbözik leginkább a többitől. Az eltérések itt is -a votják nyelvjárásokhoz hasonlóan - a centrális magánhangzók körében jelentkeznek. A PO e fonéma alsó-középső nyelvállású veláris-centrális illabiális hang. Akusztikailag közel áll az orosz A-hoz (= az orosz o, a realizációja hangsúlyos szótagot megelőző szótagban). Az orosztól eltérően azonban a PO hang hangsú-