Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)
Szemle, ismertetések - Bánréti Zoltán (szerk.): Nyelvi struktúrák és az agy. [Linguistic structures and the brain] 311
SZEMLE, ISMERTETÉSEK 311 É. Kiss Katalin (1992), Az egyszerű mondat szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest. Komlósy András (1992), Régensek és vonzatok. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest. Dankovics Natália Bánréti Zoltán (szerk.): Nyelvi struktúrák és az agy Neurolingvisztikai tanulmányok Corvina, Budapest 1999. 468 oldal 0. Az agy, a nyelv és a beszéd kapcsolatának vizsgálata évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat. A beszéd és a nyelv agyi lokalizációjának tekintetében a kutatók az elmúlt években egyre pontosabb eredményeket mutatnak fel, köszönhetően elsősorban a különböző számítógépes módszerekkel készített agyfelvételeknek, agytérképeknek (ERP, PET, fMRI). A vizsgálatok középpontjában az egészséges beszélők és az agysérült betegek állnak. Utóbbiak beszédtevékenységbeli (beszédpercepciós és/vagy -produkciós) zavarát agyuk szerzett, organikus sérülése okozta. A tanulmánykötet témaköre a neurolingvisztika, mely mint neve is mutatja, összetett tudomány: a neurológia, a neuropszichológia, a nyelvészet és a beszédpatológia területei alkotják. A beszédfolyamatok élettani és idegélettani vonatkozásait, a nyelv és a beszéd központi idegrendszeri meghatározottságát kutatja. Fő célkitűzése annak vizsgálata, hogy a) miként reprezentálja és használja az agy a nyelvet, b) hogyan fejlődnek életünk során ezek a folyamatok, és c) hogyan hatnak rájuk a különböző sérülések. A kötet szerkesztője az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa; Bánréti Zoltán könyve kiadásával olyan vállalkozásba kezdett, mely Magyarországon eddig egyedülálló. A nemzetközi viszonylatban már magának szilárd helyet kivívott neurolingvisztika először kap ilyen széles körű áttekintésben a hazai könyvpiacon. A kötet a szerkesztő előszaván és bevezető tanulmányán kívül négy témakörben tizenöt tanulmányt tartalmaz. A szerzők külföldi szakemberek, a munkák nemzetközileg elismert folyóiratokban jelentek meg 1986 és 1997 között, egy írás pedig könyvből vett részleteket tartalmaz. A tanulmányok a neurolingvisztika témáiból válogatnak: részben nyelvészeti, részben pedig neuropszichológiai megközelítésben járnak körül problémákat.