Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)

Szemle, ismertetések - Bánréti Zoltán (szerk.): Nyelvi struktúrák és az agy. [Linguistic structures and the brain] 311

312 SZEMLE, ISMERTETÉSEK A kötet fő témakörei: a) Összefoglaló tanulmányok, b) Kapacitáselméletek, c) Nyelvtani alapú magyarázatok és d) Neuropszichológiai vizsgálatok. A tanulmányokat hivatkozások zárják. 1. Bánréti Zoltán a Megjegyzések a neurolingvisztikáról című bevezetőt két részre osztja. Az első részben bemutatja azokat a témákat, melyeket a kötet tanulmányai felölelnek. Az adatok angol, francia, héber, holland, német és magyar nyelvből származnak. Bevezeti az afázia fogalmát, a két fő típust, a Broca- és a Wernicke-afáziát. Ismerteti az agy, a nyelv és a beszéd kapcsolatának vizsgálatára kialakult megközelítéseket és módszereket. Részletesen kitér a mondatprodukció agrammatikus zavarainak bemutatására. A bevezető második része, a Neurolingvisztikai vizsgálatok magyar nyelvi anyagon maga is egy önálló elméleti és esettanulmány. A szerző a nyelvi képességek szelektív megőrzését/elvesztését magyar nyelvi anyagon vizsgálja, felhasználva a magyar nyelv gazdag morfoszintaktikai eszköztárát. Broca-afáziás betegeket vizsgál mondatismétléses és grammatikalitási döntést célzó feladatban. A Broca-afáziás betegek mondatismétléses megoldásai azt mutatják, hogy időbeli aszinkronitás léphet fel az esetragok és a tartalmas szavak között, valamint azt, hogy ha az igét nem sikerül reprodukálni, akkor szerkezet sem építhető. A vizsgálatban hat beteg vett részt. Eredményeik azt mutatják, hogy képesek jól megítélni olyan mondatok nyelvtani helyességét, melyeket sem mondatismétléses tesztben, sem spontán beszédben produkálni nem tudnak. A feladatmegoldások eredményessége szempontjából a szerző megkülönböztet könnyű és nehéz (ezen belül szisztematikus tévedések és találgatások) feladatokat. A szerző hipotézise szerint „az elérhető komplexitáson és műveleti sebességen múlik az, hogy az elemző/feldolgozó milyen mélyen képes lemenni a nyelvtani reprezentáció bonyolult kategória- és jegyhierarchiájában, amikor információt keres". A kötetben fontos szerepe van a magyar nyelvi anyagon végzett vizsgálatnak mind empirikus, mind elméleti tekintetben. A tanulmány több olyan kérdést is előrevetít, melyekre a későbbi oldalakon választ, vagy megerősítést kap az olvasó. 2. Az Összefoglaló tanulmányok fejezetben két olyan írást olvashatunk, melyek a neurolingvisztika kérdéseinek egy általánosabb, átfogó képét nyújtják. Victoria A. Fromkin cikke, Gondolatok az agy, az elme és a nyelv közti kapcsolatokról, két fő részből építkezik. Történeti áttekintést ad az agy, a nyelv és a beszéd tudományos megközelítéséről, a nyelv idegi és mentális reprezentációjának kutatásáról, majd érveket vonultat fel az emberi nyelvi képesség autonóm volta mellett. Megállapítja, ha egy képesség ép marad, s ugyanakkor egy másik nem, akkor arra következtethetünk, hogy ezek vagy különböző rendszerekhez, vagy különböző feldolgozási mechanizmusokhoz tartoznak. A szerző tehát érvel a modularitás elmélete mellett, miszerint a nyelvmegértési folyamat alrendszerekre, modulokra bontható fel.