Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)

Szemle, ismertetések - Pléh Csaba: A mondatmegértés a magyar nyelvben. [Sentence comprehension in Hungarian] 305

306 SZEMLE, ISMERTETÉSEK Vajon mire alapozzuk ezt az intuíciónkat? Ilyen és még sok más fontos, a megértéssel kapcsolatos kérdésre igyekszik választ adni Pléh Csaba A mondatmegértés a magyar nyelvben című munkája. A magyarországi pszicholingvisztika történetében először jelenik meg olyan mü, amely a magyar mondatok megértésének kérdését átfogóan, annak szinte minden aspektusát érintve tárgyalja. Ennek köszönhetően a könyv hasznára lehet pszichológusoknak, nyelvészeknek, és a nyelvpszichológiával foglalkozóknak egyaránt. Mintegy kétszáz oldalán Pléh Csaba több évtizedes, rendszeres kutatómunkájának összegzését olvashatjuk. A szerző hosszú időn át folytatott kísérletsorozatainak adataival támasztja alá az elméleti megállapításokat, melyek ezáltal mind nyelvészeti, mind pszichológiai szempontból megalapozottak. Pléh a generatív nyelvészet és a kognitív pszichológia területén való jártasságáról egyaránt tanúságot tesz: a nyelvészeti hátteret taglalva a mai magyar generatív nyelvészet legkiemelkedőbb személyiségeinek munkáira hivatkozik, a hazai kognitív pszichológiai kutatásoknak pedig ő maga egyik alapító atyja és vezéregyénisége. Munkája bizonyos értelemben a pszicholingvisztika és a nyelvtudomány neves kutatóinak szintézise, az ő gondolataiknak egymásba ötvözése, újragondolása és meghaladása. Bár a könyv írója intézményesen a pszichológia tudományterületén dolgozik, magas általános nyelvészeti kompetenciáját pszichológiai ismereteivel ötvözve rendkívül precíz munka született tollából a Roger Brown által „hibrid tudománynak" nevezett pszicholingvisztika területén. A pszichológia oldaláról a kognitív pszichológia és a fejlődéslélektan -jelesül a nyelvelsajátítás -elméletei kerülnek elő, a nyelvészeti alapot a generatív nyelvészet keretei adják. A magyar mondatok megértésének tárgyalása előtt a szerző a megértés kutatásának vertikális (történeti) és horizontális (a megértés különböző aspektusainak) áttekintését adja. így az első fejezetben, melynek címe A megértés kutatása a modern pszicholingvisztikában, elsőként a megismeréskutatás történetét ismerteti. Röviden összefoglalja, hogyan jutott el a modern pszicholingvisztika Chomsky és Miller korai munkáitól inspirálva anyelvi szabályok közvetlen pszichológiai realitásának programjától a nyelvi struktúrák pszichológiai realitásának vizsgálatáig, s az erre alapozott megértési stratégiák feltételezéséig. Az itt vázolt elméleti megállapításokat a kísérleti pszicholingvisztika (pl. Fodor, Bever, Garrett) és a mesterségesintelligencia-kutatás (Newell, Simon) nagyjainak munkáira való hivatkozással támasztja alá. Bemutatja a megértési modellek három legprominensebb, egymástól jól elkülöníthető típusát: az interakciós, a modularista és a konnekcionista koncepciót. Ezeket összefoglalva rámutat, hogy a három felfogás bizonyos oldalról összeegyeztethető, ha észrevesszük, hogy a megértés folyamatának más és más szintjeihez kapcsolhatók az egyes modellek. Az első fejezet második része a mai pszicholingvisztika aktuális kérdéseit, a megértéskutatás különböző aspektusaiban felmerülő kettősségeket tárgyalja.