Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)

Szemle, ismertetések - Monográfia a votják rokonságnevekről. [A monograph on the Votyak kinship terms] 270

270 SZEMLE, ISMERTETÉSEK azonban csak kis méretben léteznek (mindkét országban jelent meg, éppen Hilkka Lindroostól vagy közreműködésével). (1966-ban viszont olyan cseh-észt szótárjelent meg - igaz, Tallinnban -, amely terjedelmében jóval felülmúlja a magyar-észt és észt-magyar szótárainkat, és ha Prágában nem is, de Észtországban antikváriumokban folyamatosan beszerezhető.) Ugyanakkor azonban olyan jellegű mű, mint Lindroosé, még Magyarországon sem jelent meg! Nincs olyan magyar nyelvű monográfia, amely a finn nyelvtan valamely részletkérdését dolgozná föl, nem beszélve a nyelvoktatást segítő munkák hiányáról. El kell ismernünk, hogy a cseh fennológia ezzel megelőzte a magyart, és ezen az érdemen még az sem kisebbít, hogy egy Csehországban élő finn szerző munkájáról van szó. Végül nem tudok elhallgatni egy megjegyzést, mely ugyan nem a monográfia témáját érinti, csupán egy, a példamondatok között előforduló fordítási hibát. A 140. oldalon található a következő mondat: ,JCuokka" sana palautuu kantasuomen taakse suomalais-permiläiseen aikaan ~ 'A „kuokka" szó a finn-permi korig vezethető vissza'. A fordításban azonban a f. suomalais-permiläinen helyén a es. prapermstina áll, amely szó szerint őspermit jelent. Márpedig az őspermi az a nyelvállapot, amely a permi nyelvek kiválása után következik, és amelyből a komi és az udmurt nyelv fejlődik - innen finn szó nem is származhat, legfeljebb mint jövevényszó. A f. suomalais-permiläinen megfelelője itt a cs. prafinskopermstina vagy finskopermstina lehetne, ami a permi alapnyelv kiválása előtti közös permi és finn-volgai nyelvállapotot jelenti (és egyébként is szó szerinti fordítása a suomalais-permiläinenntk). Fejes László Monográfia a votják rokonságnevekről CHH, 3HHK0: TepMHHBI pOZJCTBa H CBOHCTBa B yßMypTCKOM JI3BIKe Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998. 216 1. (Bibliotheca Uralica 12.) Szíj Enikő a hetvenes évek közepe óta foglalkozik a permi nyelvek és ezen belül a votják (udmurt) rokonságnevek kutatásával. Ez volt a témája évekkel ezelőtt sikeresen megvédett kandidátusi értekezésének is. így érthető, hogy a recenzens nagy érdeklődéssel és egy kissé meglepődve vette kezébe a művet. Ez utóbbi a monográfia nyelvének szól. Mint a címleírásból is látható, Szíj Enikő műve a Bibliotheca Uralica sorozatban elsőként oroszul jelent meg, a végén egy rövid magyar rezümével. Nem tudom, milyen szempontok alapján