Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)
Kisebb közlemények - Szépe Judit: Párhuzamos tendenciák afáziások közléseinek fonológiai szervezésében: harmóniafolyamatok és a tagolási határok kiemelése [Two parallel tendencies in the phonological organisation of aphasic speech: processes of harmonization and enhancement of start marking and boundary marking] 217
224 SZÉPE JUDIT zom [va:lalatna: voldozom], nem veszek részt [nem rések re:st], tegyük fel [fejyk fel], a sót nem felejtem ki [a Jo:t nem Jelejtem ki]. (3) Az igealak kezdő mássalhangzója megjelenik a módosítójában vagy argumentumának módosítójában szótag- vagy morfémakezdeten: borzasztó sokat dolgoztam [bordasto: Jokad:olgastam], helyesnek tartja [hejejtek tárca], beledolgoztam magamat [deledolgostam:agamat], időben voltam [id0:varrj voltam]. (4) Az igei argumentum módosítójának első mássalhangzója megjelenik az igealak kezdetén: a kitűzött célt teljesítette [a kity:z0 | teilt kele3Í:tet:]. (5) Az ige két azonos vonzatstruktúrájú argumentuma közül az egyiknek az első mássalhangzója megjelenik a másik kezdetén: a tervet, a célt nem kitűzni kell [a tervet a te:lt nem kity:zni kel:]. (6) A szóalak egyik, szótag nagyságú morfémájának első mássalhangzója megjelenik a szóalak egy másik morfémájának kezdő pozíciójában: kiskecskéje [kijketfke:ke]; kénytelen [te:jitelen],9 laknak [laklak]. (7) A szóalak egyik szótagjának első mássalhangzója megjelenik a szóalak egy másik szótagjának kezdő pozíciójában: pontosság [tontoJ:a:g], férjezett [fe:rzezet:], megkeverem [mek:ererem], különbözik [kyz0mb0zik]. (8) A jelenség túllépheti a frázishatárt: a két szóalak, amelyek közül az egyiknek az első mássalhangzója a másik ugyanolyan pozíciójában jelenik meg, különböző frázisokhoz tartoznak: A Laci ...a központifűtés-szerelők főnöke volt, és a Bondor írta alá a javaslatot [... f0:n0ke volt e:J a fondor ...]. Ennek a típusnak az előfordulása a korpuszban mindenesetre igen ritka. A mássalhangzó-harmónia eltérő típusainak közös jellemzője, hogy a folyamatban érintett mindkét kitüntetett (tehát mind az információhiányos, mind a jegyfeltöltést motiváló) pozíció az érintett tagolási egységek első, (potenciálisan) hangsúlyos szótag eleji mássalhangzója, legyen az szóalak, frázisösszetevő, morféma vagy szótag. 3.1.3. Mássalhangzó-kapcsolatok harmóniája Az afáziás közlésfolyamatok egyik közismert sajátossága a mássalhangzókapcsolatok egyszerűsítése. A vizsgált korpuszban a morfémák határán előforduló CC-kapcsolatok egyszerűsítése úgy történik, hogy az információhiányos mássalhangzó tagolási pozíciójában megjelenik a másik mássalhangzó összes olyan jegye, amelyben különböztek, és hosszú mássalhangzó jön létre: (1) Két eltérő képzéshelyü zárhang találkozásnál az alveoláris zárhang helyjegye jelenik meg a nem-alveoláris szegmentum pozíciójában: /g/+/d/ —> [à:] 9 A példa két módon is értelmezhető: mivel nem dönthető el, vajon a közlő morfémahatárnak tekinti-e az első szótag határát, értelmezhető úgy is, hogy a kezdő szegmentum nem morféma-, hanem szótagkezdő pozícióban jelenik meg újra. Ebben az esetben az adat a (7) csoportba tartozik.
