Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)

Kisebb közlemények - Szépe Judit: Párhuzamos tendenciák afáziások közléseinek fonológiai szervezésében: harmóniafolyamatok és a tagolási határok kiemelése [Two parallel tendencies in the phonological organisation of aphasic speech: processes of harmonization and enhancement of start marking and boundary marking] 217

Párhuzamos tendenciák afáziások közléseinek fonológiai szervezésében 223 udvariasságból [udvan«JaJa:gbo:l]. Az utóbbi adatban az érintett magánhangzónak mind kerekségi, mind elölségi jegyértéke harmonizál a következő szótagi magánhangzóéval. A jegyharmónia fonológiai szabályrendszerének erejére utal a magyar magánhangzók körében az a jelenség is, hogy a vizsgált afáziás korpuszban az elölségi és a kerekségi harmóniának a következő szótag által motivált működése és kiterjesztése mellett megjelenik a nyelvállásfok szerinti harmónia is. A ráhangolódik a zenére [ra:hongolo:dik (...)] adatban a harmadik szótagi magánhangzó nyelvállásfoka ([-felső, -alsó]) megjelenik a megelőző szótagi információhiányos magánhangzón is. A sokat dolgoztam [Jokad:olgastam] utolsó szótagi magánhangzójának nyelvállásfoka ([+alsó, -felső]) ugyancsak megjelenik a megelőző szótagi magánhangzón. A megvalósította a célkitűzést [(...) a ke:lkyz0:ze:J't] adat utolsó szótagi magánhangzójának nyelvállásfokjegye ([-felső, -alsó]) ugyancsak a megelőző szótag információhiányos magánhangzóján is megjelenik (/y/ —» /0/), amelynek kerekség jegye ([+kerek]) viszont az őt megelőző szótag magánhangzóján (/i/ —> lyl) tér vissza. A cél [ki] tűzés [ty:lty:ze:J] adat kétjegyű helyettesítésében a kerekség- és nyelvállásfokbeli harmónia együttes hatása nyilvánul meg. Itt a második szótagi magánhangzó kereksége és nyelvállásfoka az első szótag magánhangzóján is megjelenik. A korpusz a harmóniát létrehozó téves jegykiterjesztésre természetesen az ellenkező irányban (a jegyterjedés természetes irányában) is tartalmaz adatokat, ám lényegesen kevesebbet: szárnyas [sa:rna:J],/og^e/e [fokofo]. 3.1.2. Mássalhangzó-harmónia A mássalhangzó-harmónia (Kassai 1981 által távhasonulásnak nevezett) jelenségéről a vizsgált afáziás korpuszra vonatkozóan felteszem, hogy egy olyan tagolási pozíciót, amelynek a jegyfeltöltésére vonatkozó több információ hozzáférhetetlen, kitölt valamely, a közlésegységre már aktivizált jegyek kötött kombinációja. Ezt a kombinációt az jellemzi, hogy a közlésegység egy másik, általában kitüntetett pozíciójában szintén és kötelezően (megfelelően) megjelenik. A korpuszban a jelenség frázis (1-5), szóalak (6-7) és általában szekvencia8 nagyságrendben is előfordul (8). (1) Valamely frázis fő összetevőjének szókezdő, hangsúlyos szótagjának első mássalhangzója megjelenik a módosítójának vagy argumentumának ugyanolyan pozíciójában: magam mellé vettem kilenc történészt [(...) tilents t0rte:ne:J], a Magyar Nemzetbe [a najar nemáebe], féltem a kezemet [fe:lek a fezemet], nem volt született francia [men:3

vo:t fyretet frantsia]. (2) A frázisban a hangsúlyt viselő argumentum vagy módosító első mássalhangzója megjelenik az igealak első szótagjának kezdéseként: vállalatnál dolgo-A szekvencia meghatározását 1. a 4. lábjegyzetben.