Nyelvtudományi Közlemények 96. kötet (1998-1999)

Kisebb közlemények - Szépe Judit: Párhuzamos tendenciák afáziások közléseinek fonológiai szervezésében: harmóniafolyamatok és a tagolási határok kiemelése [Two parallel tendencies in the phonological organisation of aphasic speech: processes of harmonization and enhancement of start marking and boundary marking] 217

220 SZÉPE JUDIT 2. Módszer A vizsgálat az 1. pontban bemutatott adatközlők mintegy hat órányi beszédkorpuszát dolgozza fel, amely megnevezési és utánmondási feladatsorokból, interjúból és spontán beszédből áll. A feladatsorok 48 szóalakot tartalmaznak 6-14 alkalom közötti előfordulással. A felhasznált szóalakok ábécérendben az alábbiak voltak: ás, bőg, cár, dob, domb, dög, dúr, fej, fest, főz, fúr, fűz, gép, gomb, gömb, gyúr, ház, hegy, hely, ír, kép, kéz, konty, köt, kulcs, mos, nyél, nyíl, nyúl, óra, öv, pont, ponty, pók, sál, seb, sün, szál, szár, szem, szór, szúr, tál, toll, tyúk, vár, zár, zseb. A megnevezési feladatsorban az adatközlő a vizsgálatvezető Mi ez?, Mit csinál? kérdésére válaszol a bemutatott kép alapján, az utánmondási feladatsorban pedig megismétli az elhangzott szót, ezúttal kép nélkül. A feladatsorokat interjú és egy olyan konfrontációs képválasztásos feladatsor előzi meg, amely a vizsgálandó szavak képek alapján való előhívhatóságát teszteli, egyben bemelegítésként szolgál. A választás öt kép közül történik. A képsorozatok 75%-ában a célszón kívüli többi kép sem fonetikai, sem szemantikai közelségben nem áll a célszóval. A fennmaradó 25% tartalmazza fonológiailag, illetve szemantikailag közeli szavak képeit. Ebben a feladatsorban a vizsgálatvezető megnevezi a célszót, az adatközlő pedig kiválasztja az annak megfelelő képet. Az interjú, amely az adatközlők részéről számos esetben spontán beszédet is kiváltott, az alábbi területekre terjed ki: (a) automatizmusok: személyi adatok, család, munkahely, felsorolások (hónapok, napok, számlálás) és közmondások; (b) narratív és leíró struktúrák (Hogyan megy el a boltba?, Milyen a lakása? kérdések, illetve e struktúrákkal leírható képek alapján); (c) jelentésmezők (melléknévi ellentétpárok képeztetése); (d) tárgyak, színek, cselekvések felismerése, megnevezése és kiválasztása, szavak, mondatok utánmondása.6 3. Eredmények A vizsgált korpuszban jellegzetesen szegmentális szintű parafáziákat két folyamattípus valamelyike hoz létre: a harmóniafolyamatok nyalábja, továbbá a tagolás kiemelése. Általánosságban szólva, mindkét folyamattípus az információs térszűkítés stratégiáját alkalmazza arra, hogy áthidalja az információhiányt. Ebből adódóan az információhiányos szekvencia a kompenzálás ellenére is kevesebb információt tartalmaz, mint a köznyelvi, nem sérült, nem információhiá-6 Az interjúhoz Osmanné Sági (1991) magyarra alkalmazott Western Aphasia Battery kérdéseiből, célszavaiból és mondataiból válogattam.