Nyelvtudományi Közlemények 95. kötet (1996-1997)
A Telegdi Zsigmond emlékülés előadásai - É. Kiss Katalin: Van-e általános nyelvészet és magyar nyelvészet (A személyragos igekötőszerű elemek ürügyén) [Are there such things as ’general linguistics’ and ’Hungarian linguistics’? (In relation to preverb-like elements bearing an agreement marker)] 25
VAN-E ÁLTALÁNOS NYELVÉSZET ÉS MAGYAR NYELVÉSZET? 29 rensre utal. Az (a) mondatokban egyetlen individuumra, a (d) mondatokban pedig, melyekben többes számú személyragot visel, az individuumok egy halmazára vonatkozik. A (b), (c) és (e) mondatokban az ige direkcionális szerepű vonzatát főnévi kifejezés fejezi ki. A (b) és (e) mondatokban az igekötőszerű elem világosan egyezik számban és személyben e direkcionális szerepű főnévi kifejezéssel. A (c) mondatokban legalábbis személyben szintén egyezni látszik vele. De vajon miért kell az igekötöszerű elemnek egy igevonzattal egyeznie? S miért hiányzik - ha valóban hiányzik - a számbeli egyeztetés (2b-c) esetében? Bizonyos személyragozható igekötőszerű elemek annyiban különböznek az utána-, we//é-típusúaktól, hogy csak akkor viselnek többes számú személyragot, ha önállóan képviselik az ige valamely vonzatát - (3d), (4d); ha az adott igevonzatot többes számú lexikális NP fejezi ki, nem egyeznek vele - (3c,e) és (4c,e): (3) a. János hozzá vágta a labdát. b. János hozzávágta a labdát a kerítéshez. c. János hozzávágta a labdát a fiúkhoz. d. János hozzájuk vágta a labdát. e. *János hozzájuk vágta a labdát a fiúkhoz. (4) a. János bele nyúlt. b. János belenyúlt a kosárba. c. János belenyúlt a kosarakba. d. János beléjük nyúlt. e. *János beléjük nyúlt a kosarakba. Vajon miből fakad az (1-2) ás a (3-4) alatti paradigmák különbsége? 2.2. Elemzés 2.2.1. A személyragos igekötöszerű elemek szófaja Az (a) és (d) mondatok vonzatértékü igekötőszerű elemeit olyan birtokosszemélyragos névutóknak tekintem, melyek bővítménye egy fonológiailag üres pro személyes névmás. Azaz: (5) János [P p [ NP pro] utána] futott. (5) tehát lényegében (6)-tal azonos értékű. (A két mondat hangsúlyviszonyai természetesen különböznek; az egyes szám 3. személyű személyes vagy birtokos névmás kitétele mindig szembeállítást implikál.) (6) János [pP [ NP ő] utána]] futott. Nyelvtudományi Közlemények 95. 1996-1997.
