Nyelvtudományi Közlemények 95. kötet (1996-1997)

A Telegdi Zsigmond emlékülés előadásai - É. Kiss Katalin: Van-e általános nyelvészet és magyar nyelvészet (A személyragos igekötőszerű elemek ürügyén) [Are there such things as ’general linguistics’ and ’Hungarian linguistics’? (In relation to preverb-like elements bearing an agreement marker)] 25

30 É. KISS KATALIN A pro (5a)-beli jelenlétének szemantikai bizonyítéka, hogy az utána jelentésében is benne van az őutána-boii ő névmás referensére való utalás. Az (ld), (2a,d), (3a,d) és (4a,d) mondatok utánuk, illetve mellé, melléjük, hozzá, hozzájuk, belé, beléjük eleme is az adott ige direkcionális thematikus szerepű argumentumát képviselő megnevező kifejezés. Morfológiai síkon az utána, illetve a többes számú utánuk, melléjük, hozzájuk, beléjük esetében egyértelmű a névmásra utaló, vele egyeztetett személyrag jelenléte. De valójában ott a személyrag a hozzá, mellé és belé alakokon is! Ezek -á, illetve -é végződései egyszerre testesítik meg az archaikus lativusragot és az egyes szám 3. személyű birtokos személyragot. Az egyes szám 3. személyü birtokos személyrag magánhangzója eredetileg a lativusraghoz hasonlóan szintén hosszú volt, s mássalhangzó előtt, például a kezét, lábát esetében ma is az. A hozzá, mellé, belé típusú alakokban a magánhangzó megrövidülését bizonyára egyidejű lativusi funkciója akadályozta meg. Annak, hogy a hozzá, mellé, belé toldaléka nemcsak a régiségben funkcionált egyszerre lativusragként és birtokos személyragként, hanem jelenleg is kettős szerepet tölt be, a következő bizonyítékai vannak. Egyrészt az olyan személyragozható névutók esetében, melyek nem lativusragosak, egyes szám 3. személyben külön ki kell tenni a birtokos személyragot: például fölött-e (áll), mellett-e (szól). Sőt, a birtokos személyrag a lativusrag után is megjelenhet a szó végén szokásos alakjában is: például a mellé (ül) mellett a melléje (ül) is lehetséges. Az alábbi paradigmák egyes szám 3. személyű alakjai között tehát semmiféle különbség sincs; mind személyragot viselnek: (7) utánam b. mellettem c. mellém utánad melletted melléd utána mellette mellé/melléje utánunk mellettünk mellénk utánatok mellettetek mellétek utánuk mellettük melléjük Következésképp a MMNyR-nek ezen igekötőszerű elemek státusával kapcsolatos álláspontja nem következetes: ha a személyragos utánuk, melléjük, hozzájuk, beléjük, utánam, melléd, hozzánk, belétek alakok nem lehetnek igekötők, csak valódi határozószók, akkor az utána, mellé, hozzá, belé sem igekötők, hiszen ők is személyragot viselnek. 2.2.2. A személyragozás magyarázata Akár igekötőkként, akár valódi határozószókként elemeznénk az utánam, melléd, mögé-szeríí elemeket, nem kapnánk rá magyarázatot, hogy miért viselnek személyragot, pontosabban miért egyeznek igéjük egyik vonzatával. A különféle Nyelvtudományi Közlemények 95. 1996-1997.