Nyelvtudományi Közlemények 95. kötet (1996-1997)

Szemle, ismertetések - Szépe György: Emlékezés Végh József professzorra 233

EMLÉKEZÉS VÉGH JÓZSEF PROFESSZORRA 1912-1997 235 strukturális, sem a történeti elemzés nem képes. A belső ellenőrzés által kiderí­tett problémák tisztázására szükséges a helyszíni ellenőrzés. Magam ez utóbbiban vettem részt Végh József meghívására. Az én dolgom az ellenőrző kontextus feladatát ellátó szövegekhez magnófelvételek készítése volt (abban volt már bizonyos gyakorlatom, sőt elképzelésem is volt erről), vala­mint a fényképezés (amiben elég gyakorlatlan voltam; bár képeim egy része belekerült az atlasz függelékébe). 1957 végén mentünk végig az atlasz 47 közsé­gén. Igen szép és tanulságos volt ez a néhány hét. Végh József csodálatosan meg­szervezte az út minden részletét, ami nem volt könnyű az ötvenhatos emlékek közelsége miatt félelemmel teli határzónában. Végh Józsefnek azonban mindenki barátja volt; itt térült meg az a sok szolgálat, amelyet a negyvenes évek második felében és az ötvenes évek elején Végh József teljesített őrségi tartózkodása során. Nem „informáns", „adatközlő" (vagy ahogy régebben mondták: „nyelvmes­ter"), hanem sok-sok együttműködő barát válaszolt a „tanár úrnak", és boldogok voltak, ha elbeszélésük érdekelte őt, ha az általuk említett „régies" szó megtetszett neki. A Végh Józsefhez hasonló nagy gyüjtőegyéniségeket a szakmai tudás mellett kivételes empátia, kapcsolatteremtő és kommunikáló képesség jellemzi. Néhányan tudtuk, hogy emögött nemcsak nagy felkészültség, türelem, céltudatosság stb. volt található, hanem egy Békés megyei kálvinistának a „felebaráti szeretete" is. A nyelvatlaszok elkészítésének egy másik kényes szakasza: a kartográfiai munka. Végh József ennek során természetesen sokat profitált Deme Lászlónak, a hazai nyelvészeti kartográfia legjobb szakértőjének úttörő könyvéből, de Végh József saját maga küszködte ki ábrázolási rendszerét, amelyet felesége, Kovács Erzsébet tanárnő nagyszerűen valósított meg. A térképek véglegesítése azonban sziszifuszi munkának bizonyult; ennek több oka is volt, többek közt ennek a feladatnak az akkori kiváló Akadémiai Nyomda számára is szokatlan és újszerű jellege. Ebben a küszködésben nem sokat tudtam segíteni Végh Józsefnek, mind­össze a lelkét próbáltam megerősíteni mint együttérző intézeti szobatárs. A történethez hozzátartozik, hogy Végh József atlaszával az európai dialek­tológia elismert személyisége lett. A finn Pertti Virtaranta, az osztrák Eberhard Kranzmayer, valamint a szakma doyenje, az erdélyi származású leuveni tudós: Sever Pop a legjobb véleménnyel voltak müvéről. 4. A nyelvjárási gyűjtőmozgalom felélesztése A harmincas években a debreceni egyetemen központi helye volt a magyar nyelvészetnek és ezen belül is a nyelvjáráskutatásnak. Az egész országra - sőt, határokon túli magyarságra is - kisugárzó iskolának Csűry Bálint professzor volt a feje; a debreceni nyelvjáráskutató iskola dinamizmusát azonban elsősorban Végh Józsefnek és barátjának, Bakó Elemérnek köszönhette. Nyelvtudományi Közlemények 95 1996-1997.

Next

/
Thumbnails
Contents