Nyelvtudományi Közlemények 94. kötet (1994-1995)

Kisebb közlemények - Honti László: A mondat szórendje és a morfémák sorrendje közti összefüggés az uráliban [Wortfolge und Suffixfolge im Uralischen] 89

98 HONTI LÁSZLÓ 'fiú': zon-is 'id. (elat.)' : zon-e 'fiam (nom.)', RxPxCx: zon-e-is 'id. (elat.)' alak is adatolva van (ez a szerkezet csak egyszer fordul elő és Rédei Károly szíves szóbeli közlése szerint minden bizonnyal a gyűjtő tévedésén alapul). (3c) Egyes esetragokkal más és más lehet a Px és a Cx sorrendje az egyes személyekben, pl. mordM vaUmä 'ablak' : val'mä-h 'ablakom (nom.)' i~ RxPxCx: vaVma-zd-ú 'id. (acc.-gen.)', val'md-cd 'ablakod (nom.)' ~ RxPxCx: vaVmä-cd-n 'id. (acc.-gen.)', vaVma-c 'ablaka (nom.)' ~ RxCxPx: vaVma-n-c 'id. (acc.-gen.)'.9 (3d) Determináló és praedestináló funkció ellátására már birtokos személyjeles névszóalakok újabb személyjelet, illetőleg finit (tehát személynévmásból agglutinálódott személyjelölőt tartalmazó) igealakok újabb igei személyvégződéseket kaphatnak. Pl. cser. erjd-z-ldn-za 'fiának': Rx-PxSg3-Cx-PxSg3, sőt olykor még finit igealakokhoz is csatlakozhatnak, pl. kustd dnde tuódm kocalasdze? 'hol lehet most őt keresni?', a molan tonar mündarkö kajendaze 'de miért mentetek olyan messzire?'. A votjákban a Px determináló funkcióban is használatos, amely főnevek, névmások ragozott alakjaihoz járulva azokat határozottá és egyszersmind tovább ragozhatóvá teszi, pl. gurt 'falu': gurtlenez 'a falué', gurtlenze 'a faluét', gurtlenezlen 'a faluénak a ...', gurtlenaz 'a faluéba(n)'; ton 'te': tonen 'veled', tonenez 'a veled levő', tonenze 'a veled levőt', toneneli 'a veled levőnek' stb.; ezeknek az alakoknak teljes paradigmájuk van, amely megegyezik a 3. sz. alakok possessiv paradigmájával (Rédei Károly szóbeli közlése szerint ezek teljesen újkeletü formák). A zürjénben a sg. 2. és 3. sz. Px-ek determináló jelentésben még a finit igealakhoz is hozzájárulhatnak, pl. da kfá jesce vosema-is 'és még hogy veszett el!' (vosema 'lost', is PxSg3). Az északi szamojéd nyelvekben (a jurákban, a jenyiszejiben és a tavgiban) a birtokos személyjelezésen kívül van egy másfajta, praedestinativ személyjelezés is, ami azt fejezi ki, hogy valami vagy valaki kinek vagy minek a részére van szánva. Ez úgy keletkezett, hogy a 3. sz. birtokos személyjelhez még egy Px csatlakozott. Pl. jur. ganoda-r to 'a csónak a te számodra megérkezett' [rjano 'csónak', da PxSg3., r PxSg2). (3e) A Px és a Cx sorrendje más-más lehet a főnevek és a személynévmások paradigmájában (vö. Györké 1943. 187). Olykor egyéb esetekben is előfordul a személynévmás enkliticizálódása és agglutinálódása. A régi finn irodalmi nyelvben névmásokhoz (pl. sä < sind10 'te') és kötőszavakhoz is csatlakozott, pl. mitä-s tahdot? 'mit akarsz?', että-s tieddt 'hogy tud(o)d', koska-s tulet? 'mikor jössz?', tule-s Devaev (1963: 352) szerint a sg. 3. sz. genitivusi alakban metatézis (-c-n > -n-c) történt. Valószínűleg igaza van, hiszen egyébként ez az alak kis híján homofon lenne a sg. 2. sz. genitivusi formával. A fi. ma 'én', sä 'te' a minä, sinä alakokból rövidült beszélt nyelvi formák. Nyelvtudományi Közlemények 94. 1994-1995.