Nyelvtudományi Közlemények 94. kötet (1994-1995)

Kisebb közlemények - Honti László: A mondat szórendje és a morfémák sorrendje közti összefüggés az uráliban [Wortfolge und Suffixfolge im Uralischen] 89

A MONDAT SZÓRENDJE ÉS A MORFÉMAK SORRENDJE KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉS 99 tänne! 'jöjj ide!'. Személynévmások finit igealakokhoz is enkliticizálódhatnak, a finnben vannak egészen újkeletü, ilyen névmásokat tartalmazó igealakok is, pl. fi. irod. nyelvi kuulem-ma 'amint hallom/hallottam' < kuulen mä 'hallom én', näem-mä 'amint látom' < näen mä 'látom én', nyelvjárási és régi irodalmi nyelvi nää-m < näen mä 'látom', enkö-m < enkö mä 'én nem-e', régi irodalmi nyelvi és mai (ritka) nyelvjárási mitä-n teen < mitä mä teen 'mit teszek/tegyek'. Egyes finn nyelvjárásokban a sg. 2. sz. sä névmás agghitinálódott az igéhez, s így új -s igei személyrag született, pl. tule-s < tulet sä 'jössz', túli-s < túlit sä 'jöttél', mensi-s < menisit sä 'mennél'. Finn nyelvjárásokban is előfordulnak két birtokos személyjelet tartalmazó alakok, a Px-ek ilyenkor mindig követik egymást, pl. poika-nin 'poikani' (< -ni + -n (< -ni)) és poika-sti 'poikasi' (< -s + -si + -ti, ehhez még vö. régi finn irodalmi nyelvi rakkautti 'rakkautesi', miesti 'miehesi' stb. (Osmo Nikkilä szíves szóbeli közlése; a si ~ ti Px-ek magyarázatát 1. Nikkilä 1985. 253). Ezen esetekben ténylegesen pleonazmusról lehet szó. 3.1. Mivel a Cx-ek és a Px-ek közti sorrenddel kapcsolatos magyarázat a fenti tények ismeretében kétségeket támasztott bennem, szükségesnek láttam alaposabban megnézni, mi is a helyzet e morfémák sorrendiségével azon uráli nyelvekben, amelyek arról nevezetesek, hogy bennük mindkét sorrend lehetséges, oly módon, hogy bizonyos Cx-ek csak az egyik típusú sorrendiségben vesznek részt, más Cx-ek a másikban, és van néhány, amelyeknek szabad a Px-ekkel kialakított sorrendje. Ilyen nyelvek főleg a cseremisz, a votják és a zűrjén, de kisebb mértékben egyéb nyelvekben is előfordul: a finnségiben, a lappban, a mordvinban, a szelkupban és a kamaszban. Hogy könnyebben eligazodjunk a tények és az állásfoglalások dzsungelében, alaposabban meg kell néznünk, mely nyelvben, nyelvcsoportban találkozunk ingadozásokkal a szufnxumok sorrendezésében, illetőleg hogy melyek az ezekkel kapcsolatos legfontosabb nézetek. 3.1.1. A finnségiben és a lappban CxPx a sorrend. Tauli nézete szerint e nyelvekben a Px-ek valószínűleg fiatalabbak a Cx-eknél, a személynévmások agglutinációja a Cx-ek kialakulását követően ment végbe. Az / elemű localis casusok (megfelelőik vannak a cseremiszben és a permiben) fiatalabbak a Px-eknél, és eredetileg ezek a Px-ek után álltak. így fel kell tenni, hogy ezen casusok esetében a többi casusbeli CxPx analógiájára kiegyenlítődés történt. A CxPx sorrend alól a finnségiben és a lappban a névutói eredetű esetragok sorrendi helye jelent kivételt (Tauli 1953. 397-398, még vö. Comrie 1980a. 83). Nyelvtudományi Közlemények 94. 1994-1995.