Nyelvtudományi Közlemények 94. kötet (1994-1995)

Kisebb közlemények - Honti László: A mondat szórendje és a morfémák sorrendje közti összefüggés az uráliban [Wortfolge und Suffixfolge im Uralischen] 89

A MONDAT SZÓRENDJE ÉS A MORFÉMAK SORRENDJE KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉS 97 szakirodalomban, noha a mai U nyelvek zavarba ejtő tarkaságot mutatnak e tekintetben:8 (1) RxCxPx: fmnségi, erza-mordvin, északi szamojéd, pl. fi. käde-ssä-ni 'kezemben', vö. käsi (käte- ~ käde-) 'kéz', ssä Cx, ni PxSgl, (2) RxPxCx: ugor, pl. m. kez-em-ben 'kezemben', vö. kéz (~ kez-) 'kéz', em PxSgl, ben Cx (a fi. nyj. Rx-PxPx-Cx szerkezetű isä-sti-lle 'apádnak' stb. alakokról 1. alább), (3) RxCxPx ~ RxPxCx: moksa-mordvin, cseremisz, permi és déli szamojéd nyelvek, pl. cser. kiő-em-an 'kezemnek a ...' ~ kib-ast-em 'kezemben', vö. kit (~ kié-) 'kéz', em PxSgl, an és ast Cx-ek. A (3) csoport nyelveiben a helyzet ennél sokkal bonyolultabb (főleg ha a számjelek sorrendi helyére is tekintettel vagyunk, pl. a cseremiszben a főnevek numerussuffixuma is sorrendi ingadozásokat mutat, pl. kiD-ßalä-em-am 'kezeimet': RxNxPxCx ~ kiö-em-ßalä-m 'id.': RxNxPxCx; még az egyébként rögzített sorrendű nyelvekben vagy nyelvcsoportokban is előfordulnak kisebb anomáliák: magyar nyelvjárási ökr-öm-ök 'ökreim': RxPxNx, vö. irod. ny. ökr-ei-m 'id.': RxNxPx; inkeri orja-ni-t ommaa-ni-t 'meine eigenen Sklaven': RxPxNx, közli Mark 1923. 251): (3a) Bizonyos casusragok a harmadik típusba tartozó nyelvekben mindkét sorrendiségben részt vehetnek, ilyen a cser. dativus: kio-em-län ~ kiS-län-em 'kezednek', vö. kit (~ kié-) 'kéz', em PxSgl, län Cx. A Postai és Perimutter által felállított hipotetikus sorrendi univerzálé szerint: nincs olyan nyelv, amelyben a morfémák sorrendje szabad lenne; ha két szóban ugyanazok a morfémák szerepelnek, de különböző sorrendben, akkor azok különböznek egymástól a mélyszerkezetben (Perimutter 1970. 234, idézi Luutonen 1993. 97). A kétféle sorrendiség tényét közlő források nem szólnak arról, hogy a két különböző sorrendiségi változat akárcsak egy árnyalatnyival is eltérő jelentésű lenne. Éppen ezért inkább arra gondolhatok, hogy a kettős sorrendiség átmeneti állapot, amely vagy azzal magyarázható, hogy az illető Cx névutói eredetű, viszonylag fiatal morféma, vagy azzal, hogy egy-egy testesebb esetrag a névutói eredetű, éppen ezért szintén testes esetrag analógiájára vált ingadozó sorrendivé. (3b) Egyes esetragokkal más és más lehet a Px és a Cx sorrendje az egyes nyelvjárásokban, pl. zürj. zon 'fiú' : zon-is 'id. (elat.)' : zon-ej 'fiam (nom.)', Rx-Cx-Px: zon-s-im 'id. (elat.)' ~ a zűrjén P nyelvjárásában zon McMahon (1994. 140) alábbi megjegyzése alapján arra gondolhatunk, hogy szokatlan jelenség lehet az a némely U nyelvre (és minden bizonnyal az U/FU alapnyelvre) is jellemző vonás, hogy váltakozó CxPx ~ PxCx morfémasorrendjük van (illetőleg volt): "... agglutinating languages liké Turkish (where morphs are glued together in an invariable order and each realises one morphème)..." — kiemelés tőlem; H. L. Nyelvtudományi Közlemények 94. 1994-1995.