Nyelvtudományi Közlemények 94. kötet (1994-1995)

Szemle, ismertetések - Szigetvári Péter: Naturalisták Kremsben 250

250 SZEMLE, ISMERTETÉSEK Julián Méndez Dosuna - Carmen Pensado (eds): Naturalists at Krems. Papers from the Workshop on Natural Phonology and Natural Morphology (Krems, 1-7 July 1988). Salamanca 1990. 127 oldal. SZIGETVÁRI PÉTER 0. A kötet szerkesztői, a salamancai egyetem két tanára, az 1988 júliusában, Kremsben megrendezett Hatodik Nemzetközi Fonológiai Találkozó és Harmadik Nemzetközi Morfológiai Találkozó keretében szervezett Naturális Fonológia és Morfológia Konferencián (Workshop on Natural Phonology and Morphology) elhangzott dolgozatok közül gyűjtöttek össze tízet. A kötet összetartó ereje — mint már a konferenciáé is — az, hogy a felvetett problémákra a naturális elmélet keretében keresik a szerzők a választ. Az első ránézésre elegánsnak tetsző kiadvány meglepően sok szerkesztői hanyagságot tartalmaz. A szedett-vedett APhl jeleket még menthetné a szerkesztők által használt szövegszerkesztő ilyen téren való hiányossága, az azonban már komolyabb mulasztás, hogy többször elfelejtették az általuk semmiféle közelítéssel sem megjeleníthető jeleket utólag kézzel beírni. így például a 47. oldalon a lengyel Pan, nie Páni! mondat átírása [p an, e pha i]. (Az átírásban szereplő vessző is szokatlan, de ez valószínűleg nem a szerkesztők „bűne".) A következő oldalon a „/ /" jelek közé kell az olvasónak odalátnia egy retroflex approximánst (^), ha ezt sikerül a szövegből kitalálnia. Egy oldallal később az angol bomb szót találjuk [b m]-nek átírva. Ugyanennek az oldalnak a közepén szerepel a következő lengyel példa: reka ['rçrjka], ehelyett: rejta f'rerjka]. A 77-78. oldali táblázatot meglehetősen rossz helyen sikerült törni: a fejléc az előző oldalon maradt, így a 78.-on kissé érthetetlenné válnak az oszlopok. A gondolatjel pótlására használt kötőjelek használata is következetlen: némely cikkben egy kötőjelet találunk szóközzel mindkétfelől, másokban két kötőjelet és szóközt csak az egyik oldalán. A lábjegyzetre utaló számok néha az írásjel elé, néha a szokott helyükre, az írásjel mögé kerültek. A szerkesztés mediterrán lazaságát az is erősíti, hogy nem futtattak le a szövegen helyesírás-ellenőrzőt, ezért hemzsegnek a helyesírási hibák: pl. 29. old. paradygmatic, synchretism; 84. old. developping, non_generalization, nonapplication; 85. old. disrsyllabic, noncoincidence, a lábjegyzetben: too helyett to. 1. A szerkesztők rövid előszava után, amelyben a kötet szerzőit sorolják fel és köszönetet mondanak azoknak, akik nélkül az nem jött volna létre, Peter Auer cikke nyitja a sort A Note on Prosody in Natural Phonology címmel. A cikknek az élre kerülését szerzőjének neve (a szerzők neve szerint vannak ugyanis ábécérendbe sorolva) mellett az is indokolja, hogy a naturális elmélet keretében eddig nemigen vizsgált kérdéssel foglalkozik. A szerző tévesnek tartja azt a szélsőséges nézetet, amely szerint a naturális szabályok csoportjába kizárólag az artikulációs rendszer működésén alapuló folyamatok tartoznak. Itt kell kitérnem arra, hogy mit gondol a naturális elmélet a szabályokról. Dressier (1984) szabályoknak az általa „morfonológiainak" és allomorfikus morfológiai szabályoknak nevezett változásokat nevezi, amelyek nem produktívak, szinkrón szinten nem magyarázhatóak. Ilyenek például a német és angol umlaut-jelenségek vagy a középangol magánhangzó-eltolódás (Great Vowel Shift). Ezeket Dressler a Kiparsky-féle lexikális szabályokkal azonosítja. Ezzel szemben nevezi folyamatoknak a posztlexikális szabályokat, melyeknek két csoportja van: a disszimilációs (erősítő/tisztázó/alakkiemelő) és asszimilációs (gyöngítő/elmosó/háttérteremtő) változások. Auer tehát a folyamatok körét tartja kibővítendőnek a kognitív rendszer működését elősegítő folyamatokkal is. Ez annál is inkább szükséges, mert ha a naturális elmélet a E nézet mellé sorakozik majd föl a szekesztök (8. pont) és Geoffrey S. Nathan cikke is (9. pont). Nyelvtudományi Közlemények 94. 1994-1995.