Nyelvtudományi Közlemények 94. kötet (1994-1995)

Tanulmányok - Molnár Ilona: Az alárendelt mondatbeli felszólító módról (A magyar kötőmód kérdéséhez) [On imperative in subordinate clauses] 5

AZ ALÁRENDELT MONDATBELI FELSZÓLÍTÓ MÓDRÓL 11 2. Felszólító módú igealakok a mellékmondatban A fejezet pontjai megfelelnek azoknak a feltett szempontoknak, ame­lyek szerint számot adhatunk — a tárgy kimerítésének igénye nélkül — a vizsgált szerkesztésmód fő sajátosságairól. 2.1. A mondatfajta; a beszédaktus-érték Mind gyakorlati, mind elméleti okok indokolják, hogy az imperativus módú mellékmondatok szemügyre vételét a mondatfajta, valamint a főmon­dattól való függés szorossága (1. a 2.2. pontban) kérdésével kezdjük.18 Vannak jelei annak, hogy az összetett mondat fajtája nem változtatható meg automatikusan a mellékmondatbeli imperativus változatlanul hagyásá­val. Pl. (la) János elfogadta, hogy ő legyen a kísérleti nyúl. (lb) ? János elfogadja, hogy ö legyen a kísérleti nyúl. (le) ?Magad is elfogadod, hogy te legyél a kísérleti nyúl. (ld) fElfogadod, hogy te legyél a kísérleti nyúl? (le) *Fogadd el, hogy te legyél a kísérleti nyúl! Az (la-e) szintaktikailag ugyanazon mondatnak néhány — a kijelentő, a kérdő és a felszólító mondatot képviselő — modális, idő- és személyi válto­zata. Úgy tűnik fel intuitíve, hogy a „legleíróbb" (la) a legelfogadhatóbb, a kérdő, illetve felszólító (ld) és (le) pedig a legkevésbé elfogadható változat. A kétséges vagy rossz mondatok elfogadhatóvá válnak, ha a mellékmondat­ban indic.-t alkalmazunk, pl. (2) Fogadd el, hogy te leszel a kísérleti nyúl! MH Magyar Hírlap 1991. szept. 27. MN Magyar Nemzet 1991. szept. 17. MV Mozgó Világ 1991, 7. PR Pesti Riport 1992. jan. 10. 168 ó 168 óra 1991. okt. 15. Néhány adat származik a KR: Kossuth Rádió, valamint a TV: Magyar Televízió adásaiból. Bármiféle félreértés elkerülésére: a hagyományos nyelvtan általam is elfogadott közhelye, s nem újítás, hogy az összetett mondat fajtáját főmondata határozza meg. A mellékmon­dati „felszólító vagy kötőmód?" problémája és a „milyen mondatfajta?" kérdése tehát két különböző kérdés. Pl. a kötőmódot megkülönböztető felfogást tévedés volna úgy ér­telmezni, hogy a mellékmondat fordított szórendje az összetett mondategész felszólító voltát vonná maga után. így nem felszólító, hanem kijelentő mondat pl. Az igazgató elrendelte, hogy kezdjék meg a munkát. Nyelvtudományi Közlemények 94. 1994-1995.

Next

/
Thumbnails
Contents