Nyelvtudományi Közlemények 94. kötet (1994-1995)

Kisebb közlemények - Honti László: A mondat szórendje és a morfémák sorrendje közti összefüggés az uráliban [Wortfolge und Suffixfolge im Uralischen] 89

A MONDAT SZÓRENDJE ÉS A MORFÉMAK SORRENDJE KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉS 105 rülhetett, vö. pl. zürj. I te ordad 'hozzád', P te dinat id., Ud. mi ordanim 'nálunk' (Wichmann 1923-1924. 148-149). „Mark MSFOu. LIV, 251 hat ... hervorgehoben, daß die Reihenfolge der Possessivsuffixe und Kasusendungen wie in den ostseefinnischen Sprachen und im Lappischen (Kasusendung -f- Possessivsuffix) die ursprüngliche zu sein scheint, »wie die Übereinstimmung mit den sam. Sprachen zeigt«. Auch die Vertretung im Wotj. und Syrj. deutet darauf hin, daß diese Reihenfolge im Frühurperm., abgesehen vom Akk. ... obwaltete. Die meisten Kasus mit Possessivsuffix vor der Kasusendung sind ja verhältnismäßig jungen Ursprungs. Z.B. sind die Adess., Allât, und Ablat. auf der Basis des Iness., Illat, und Elat. entstanden; und es wäre zu erwarten, daß auch jene das Possessivsuffix nach der Kasusendung hätten" (Uotila 1936. 476). — Tehát Uotila is abban látja a CxPx ősiségének bizonyítékait, hogy a CxPx sorrend a permi nyelvekben a casusok döntő többségében jelentkezik, és ahogy a PxCx sorrendi Cx-ek inkább újabb koriak. Serebrennikov elutasítja Mark és Uotila érvelését, mert — mint írja — azok a formativumok, amelyek egy tárgy (npen;MeT) minőségére utalnak, mindig a tő mögött helyezkednek el. E tekintetben a Px-ek a minőséget kifejező fogalmához közelítenek, így a PxCx az elsődleges (Serebrennikov 1974. 347). Sőt őszerinte a cseremisz és a permi e kétféle sorrendje alapján az alábbi következtetések adódnak: (a) a PxCx a természetesebb sorrend, ez az eredeti az uráli és az altáji nyelvcsaládban, (b) a CxPx sorrend másodlagos, amely Px-es névutós szerkezetekben alakulhatott ki, s általánosuk egyes nyelvekben minden casusban (pl. finn), vö. cser. awa bene-m 'anyámmal', zürj. bat' doras 'apjához'. Az alanyi-tárgyi casusok nem kapcsolódtak névutóval, ezért a cseremiszben és a permiben megmaradt az eredeti sorrend (Serebrennikov 1974. 327-329). 3.1.5. „A mai szamojéd, lapp és finn nyelvek eset- és személy ragjainak majdnem azonos sorrendű: tő + esetrag + személyrag elhelyezkedése alapján Wiklund olyan véleményt alkotott, hogy csakis ezek a nyelvek tükrözhetik vissza az egyedüli ősi uráli sorrend-típust »... weil man im großen und ganzen die lappischen und finnischen Verhältnisse auch im Samojedischen wiederfindet und hieraus mit großer Sicherheit schließen kann, daß sie aus uralischer Zeit stammen, während der Wirrwarr der östlicheren fLugr. Sprachen ein Ergebnis späterer Entwicklung sein dürfte« (vö. Stufenwechselstudien: Le Monde oriental XIII, 113; elfogadja Mark i.m. 251; Uotila: NyK. L, 476 stb.)" (Györké 1943. 194-195). A jurákban, a jenyiszejiben és a tavgiban minden casussal CxPx a sorrend, pl. jur. sg. 2. acc. nisamd 'apádat', jen. sg. 3. abl. jase-gata-te 'apjától', tvg. sg. 1. dat. ese-ho-no 'apámnak' (Prokof'évtől idézi Tauli 1953. 403). A szelk. Ta.-ban kétféle sorrend használatos: CxPx a régi casusok estében, pl. sg. 3. sz. Px-Nyelvtudományi Közlemények 94. 1994-1995.