Nyelvtudományi Közlemények 94. kötet (1994-1995)

Kisebb közlemények - Honti László: A mondat szórendje és a morfémák sorrendje közti összefüggés az uráliban [Wortfolge und Suffixfolge im Uralischen] 89

A MONDAT SZÓRENDJE ÉS A MORFÉMAK SORRENDJE KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉS 103 tuj-ed-id 'utadon, utad mentén', terminativus vel-e^-id. A CxPx olyan esetekben várható, amikor régebbi casusokról van szó, amelyek a permi nyelvek közös örökségéhez tartoznak. Az a tény, hogy az s elemű casusok ebbe a csoportba tartoznak, az / elemüek viszont nem, összhangban áll a cseremisz vallomásával. A legtöbb zűrjén nyelvjárásban a közpermi egressivus, pl. vev-san-id 'lovad közeléből', amelyben ugyanaz az s elem van, mint az elativusban is, mindkét sorrenddel állhat. Csak az I és P nyelvjárásban van a zürjénben PxCx, pl. zon-it-san 'a fiad közeléből' (vö. WUo. 405) (Tauli 1953. 400-401). Tauli (1953. 402) szerint amikor a permi nyelvekben kétféle (PxCx és CxPx) sorrend van, a CxPx a régebbi casusok analógiájára honosodott meg, mint amilyenek az illativus, az inessivus, az elativus stb. Lényegében hasonló álláspontot képvisel Rédei is: „Die Reihenfolge der Suffixe in den Fällen der primären Kasus ist Kasussuffix + Possessivsuffix. Diese Tatsache weist ohne Zweifel darauf hin, daß die Agglutination der primären Kasussuffixe früher vor sich gegangen ist als die der Possessivsuffixe" (Rédei 1988. 385). „Possessivsuffix -f Kasussuffix ist die Reihenfolge im Falle des Akkusativs, obwohl er ein primäres Suffix ist" (Rédei 1988. 386). A primer esetragok: inessivus, elativus, prosecutivus, transitivus, terminativus; a szekundér, cLZclZ cl történetileg kételemű ragok: genitivus, genitivusablativus, dativus, consecutivus, comitativus. Néhány szekundér esetragnál (approximativus, egressivus, caritivus) ingadozás tapasztalható. Inessivusban és illativusban a Cx és a Px szételemezhetetlen (Rédei 1978. 63). A votjákban az esetragok egyik csoportjával (accusativus, genitivus, ablativus, dativus, caritivus, adverbialis, approximativus) PxCx, egyéb casusokkal (instrumentális, inessivus, illativus, elativus, translativus, terminativus, egressivus): CxPx a sorrend. A sg. terminativus mindkét sorrenddel állhat. Az accusativus és az inessivus-illativus Px-es formáit nehéz lenne szegmentálni. Pl. caritivus val-ed-tek 'lovad nélkül', translativus busi-jeti-d 'meződ mentén', terminativus busi-jed-oz ~ busi-oz-ad 'meződig' (Csúcs 1990. 39-40). Az accusativusi *ra uráli alapnyelvi örökség, ezért különösen fontosnak tűnik a vallomása. A jelek szerint azonban Tauli a permi esetében sem tekinti az *m accusativusragot ősi elemnek. Nézetének lényege a következő: a zürj. e (amely 2. és 3. sz.-ben jelentkezik) és a votj. -e accusativusrag eredetileg talán tővégi vokális volt, amely az eltűnt m accusativusrag előtt állt, míg az accusativusi s (az ace. es, es a zürjénben a pl. 1. sz.-ben, a Luza nyelvjárásban a 2. és a 3. sz.-ben is fellép az e mellett (1. WUo. 389), a sg. 3. sz. Px-szel azonos történetileg (vö. Wichmann 1923-1924. 160). A sg. 1. sz. accusativusban a zürjénben nincs Px, helyette az abszolút declinatio megfelelő alakja használatos, pl. vel-es; csak a P nyelvjárásban jelentkezik változat-Nyelvtudományi Közlemények 94. 1994-1995.