Nyelvtudományi Közlemények 94. kötet (1994-1995)

Kisebb közlemények - Honti László: A mondat szórendje és a morfémák sorrendje közti összefüggés az uráliban [Wortfolge und Suffixfolge im Uralischen] 89

100 HONTILÁSZLÓ 3.1.2. A mordvinban rendesen az a szabály érvényesül, mint a finnben, vagyis a Px követi a Cx-et. A birtokos személyjelek korától függően azonban némi különbségek tapasztalhatók a Cx-ek és a Px-ek sorrendjében. A mordM Pxeknek két csoportja van: primer Px-ek, amelyek ősiek (ezek kifejezik a birtokos személyét és számát, de a birtok számát nem; ablativusi, inessivusi, elativusi, illativusi, prolativusi és abessivusi esetragokkal állnak); a szekundér Px-ek, amelyek a mordM külön életében jöttek létre (ezek kifejezik a birtokos személyét és számát, valamint a pl. 3. sz. kivételével a birtok számát is; nominativusban, genitivusban és dativusban használatosak) (Devaev 1963. 342). Az ún. másodlagos Px-eknek a sorrendi helye nem mindig azonos az elsődlegesekével. A genitivus ragja sg. 1. és 2. személyben a Px után áll, a sg. 3. személyben megelőzi (a moksában a sg. 1., 2., 3. sz. Px-ek újabb kori alakulatok, 1. Paasonen 1903. 121-122; az erza Px-es paradigmában a genitivus-accusativus megegyezik a nominativusszal, 1. Keresztes 1990. 59, még vö. Serebrennikov 1967. 62-63, 65). Pl. MordM genitivus-accusativus sorma 'levél' (egy birtok) sg. 1. sormazan: zd Px, n Cx 2. sormacan: CB PX, n Cx 3. sormanc: n Cx, c Px (Keresztes 1990. 59) Valószínűnek látszik azonban, hogy a 3. személybeli morfémasorrend egyáltalán nem eredeti (vö. 9. lábjegyzet). Egyes mordvin dialektusokban egyéb, részben újkeletü sorrendezési anomáliával is találkozni: így a Novoe Urmet'evo-i nyelvjárásban a Px az abessivus előtt áll, míg az E és a M norma szerint a Px követi az abessivusragot, pl. NU E M pil'ge-V-ftuma piVge-vVeme-t pil'ge-ftamd-t 'lába(i)d nélkül' piVge-nek-tuma piUge-vt'eme-nek pil'ge-ftdmd-nk 'lábunk/lábaink nélkül' (Agafonova 1981. 9) Egy mordE szubdialektusban mama-n-d'e 'anyámtól' a szufnxumok sorrendje a várható mama-do-n id. helyett, sastra-ú-d'e 'nővéremtől' van sastra-do-n id. helyett. Az ilyen sorrendű alakok a determinativ ragozás hatására jöttek létre, vö. mama-ze-d'e 'arról az anyáról', sastra-z-d'e 'arról a nővérről' (Nad'kin 1968. 66-67). Nyelvtudományi Közlemények 94. 1994-1995.