Nyelvtudományi Közlemények 93. kötet (1992-1993)
Tanulmányok - Szende Tamás: A szekvencia időszerkezetének torzulása a köznyelvi beszéd ’lazítási folyamataiban’ [From ’Underlying’ to ’Lenited’: On temporal pattern distortion in Hungarian] 3
18 SZENDE TAMÁS metrikus fonológia [Metrical Phonology], vö. például Liberrnan-Prince 1977, de ilyen a már idézett függőségi fonológia, valamint a frázisszerkezetet alapul választó koncepció, 1. Nespor-Vogel 1986). Nem vitatva el tőlük az érdemeket: a nemlineáris, multidimenzionális leírás elvét, úgy kell találnunk, hogy ezek az irányzatok, amelyeknek szerzői a korszellem divathatása alatt az eidosz helyén a technét emelik trónra, keveset vagy éppenséggel semmit sem törődnek a fonemikus szint funkcionális ismérveivel. És így keveset tehetnek hozzá a fonológiai alapalak feltárásához is. Ebben a helyzetben, és különösen a lazítás folyamatainak elemzésére gondolva, indokolt kísérletet tenni a szó szintű fonológiai alapalak gyakorlatias megragadására. 1.5. A fonológiai alapalakkal kapcsolatos elméleti nehézségek áthidalására az alábbi megoldás kínálkozik. (i) Fölteszem, hogy a fonológiai reprezentációk, amelyek — mint szó volt róla — mindenképpen a nyelv, a langue, tehát az absztrakt kategóriájába tartoznak, elvontságuk tekintetében rétegezettek. Ugyanaz a reprezentáció alacsonyabb vagy magasabb elvontsági szinten eltérő formában jelenik meg, mégpedig mind a szemlélet aktuálisan megválasztott nézőpontja, mind pedig a nyelv — legszélesebb értelemben vett — működése szerint. Ha ugyanazt a lássa szóalakot a grammatikai-morfofonológiai és a fonemikai szemléleti síkokra különítve más és más mélységű analízisnek [= elemekre tagolásnak és szerkezeti felbontásnak] vetjük alá, mind a felépítés, mind az elemkészlet tekintetében eltérő, azonban egyformán hiteles végeredményhez jutunk. Olyanokhoz, amelyek összetartoznak és egymásból következnek; durva leírásban, a produkció oldaláról: (11) (i) //#la:t#/]iget „ -/#j#/^ j! ^^/#{ a ,}#/^ emélyjel (ii) /la:J>/ Megjegyzés: ll(i) és (ii) létrejöttében morfémastruktúra- és fonológiai szabályok játszanak közre, amelyeket itt nem részletezek. //# és #// szóhatárjegyet, /# és #/ morfémahatárjegyet jelöl; { } egy morféma lehetséges alternánsait fogja közre; — a morfémák egymáshoz kapcsolódását szimbolizálja. ll(i)-hez kiegészíthető a vele mellérendelt viszonyban, azonos absztrakciós szinten álló történeti előzmény: ll(iii), amelyből ll(i) levezetődik a jelenben (részben) már nem produktív morfémastruktúra- és fonológiai szabályokkal: Nyelvtudományi Közlemények 93. 1992-1993.
