Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Kisebb közlemények - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 83

86 SZÓFEJTÉSEK Vm. I AV Ud. nesta, I nesna ua. A zűrjén alakok közül a nesna az eredetibb, mely nyomósító elemként a valamennyi zűrjén nyelvjárásban előforduló na 'noch' szócskát tartalmazza. Egyébként a nesna-ban a na ugyanolyan pleonasztikus járulékelem, mint pl. a következő alakokban is: (Fokos-Fuchs) V Sz. jesse-na, Pr. jesci-na- 'noch' (jesse 'noch* < or. em,e)\ (uo.) Ud. nesta-na 'noch': nesta-na póni 'noch kleiner'. Accusativus-raggal ellátva alkalmilag érdekes határozatlan névmási szerepet is kaphat a nesta-na szó: Ud. me kujim mortes cike-di i nestaes-na cike'da 'ich habe drei Leute behext und werde noch jemand behexen' (uo.). A nesta a korábbi formából elhasonulás útján jött létre. Nem csupán a na (> ta) utótag másodlagos volta, hanem a zűrjén szó votják megfelelője alapján is valószínű sőt — bátran kijelenthetjük —, nyilvánvaló egy korábbi zürj. *nes létezése: votj. (Műnk.) Sz. K nos, G nis 'wieder, wiederum' (Wichm.-Korh.) G M J MU Uf. nos, B ms 'wieder,"(um) (G M J MU Uf. B); noch (G M J MU Uf. B), auch (G MU)i weiter (G); aber, denn (J)'. A na 'noch' szócskával nyomósított forma a votjákban is megvan: (URSz. 1948) E nisna 'oriHTb, BHOBB; 3Ha^HT', (URSz.); nosna, nisna 'OILHTB, cHOBa', (Wichm.-Korh.) G B nis-na 'noch'. A permi szavak etimológiai összetartozására vonatkozóan 1. WUo., ESzK, Wichm.-Korh. A zürj. n-s —• osztj. n-s(s) mássalhangzó- és a zürj. e (<őspermi *ó) —• osztj. e magánhangzó-megfelelés szabályos (vö. Toivonen: FUF 32:121, 117-118, 134). A zűrjén szó jelentése forrásaink szerint ma csupán 'noch', de a votják 'wieder, wiederum, noch, auch, weiter, aber, denn, 3Ha^HT' jelentések alapján feltehető, hogy a zűrjén módosító szónak is egykor szélesebb jelentésköre lehetett. A votják alapján okkal és joggal feltehető zűrjén jelentés- és használati kör jól illik az osztj. nes módosító szó jelentéseihez. A Steinitz (DEWO 1025) által kérdőjellel idekapcsolt Serk. nas szókezdő másaihangzójára az orosz eredetű (nyelvjárási nézne, nezncmo —• ) osztj. DN nes, Kr. nestá 'Hey>KTo, wirklich?, etwa?' hathatott. A fentebb említett osztj. V VT nie, Trj. J nici is a zürj. nes alakból származik. A zürj. e —>• osztj. i megfelelés (vö. Toivonen: FUF 32: 134) arra mutat, hogy kétszeres átvétellel — zürj. —• osztj. E és zürj. —• osztj. K — van dolgunk. A mez-béli szóvégi i másodlagos hang; egy szótagú zűrjén szavakhoz elég gyakran járul az osztjákban másodlagos o, i (e) (Toivonen: FUF 32: 145). A szóeleji n a nie, nici esetében az or. neoic, neotemo hatásával magyarázható. Arra, hogy az osztj. nes, nes, nie, nici módosító szavak az or. (nyelvjárási) nézne, nezncmo, (irodalmi nyelvi) neyoicmo 'vajon?, (hát) valóban?, csakugyan?' szó átvételei volnának, azért nem gondolhatunk, mivel a jelentések lényegesen különböznek egymástól: az osztj. nes stb. ugyanis bizonyosságot, illetőleg bizonytalanságot, kételkedést, az or. nezne, nezncmo ellenben érdeklődő szándékot kifejező módosító szavak. A nes, nes eseté-Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.