Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Kisebb közlemények - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 83

RÉDEI KÁROLY 85 schale aus Holz'. Az osztj. saran a vogul nyelvben népetimológiás alakulattá vált, vö. saran, sárén 'zűrjén; Syrjäne', änä, oáné 'csésze, tányér, edény, tálca, tál; Tasse, Teller, Gefäß, Platte, Schüssel'. Tehát népi értelmezés útján — 'zűrjén tál, edény' — kapta a vog. *saran mai nyelvjárási alakjait. 277. Vogul te ~ osztják te 'und' Vog. (MK) P K -te 'und', KL K te... te, T te-ti 'auch (KL), aber, also (K), nur, fortwährend (T)' | osztj. (PD 2501) Ko. te 'und'. Az obiugor szók etimológiai összetarozására vonatkozóan 1. DEWO, 12. Lieferung (kézirat). Az é betű a vogulban a hangot jelöl, tehát a vogul szó fonematikus átírásban: te. Az obiugor szavak az or. da 'und' nyelvjárási du változatának az átvételei. A du alakra vonatkozóan 1. Dal' 1: 412. Egyébként az orosz du alakot a számomra hozzáférhető nyelvjárási formákból kevéssé tudom adatolni, de létezése és esetleges nagyobb elterjedtsége mellett szólhat az a körülmény is, hogy ez a forma a mordvinba is behatolt: (Paas.) E di, M te, dS 'und, aber'. Megjegyzem még, hogy a déli osztjákban az or. da is megvan, illetőleg megvolt jövevényszóként: (Patk.) I ta 'und'. 278. Osztják nes 'also, doch' A DEWO (979-980) szerint az északi osztják nyelvjárásokban van elterjedve a következő, a mondat szerkezetébe beépülő módosító szó: Serk. Szin. Kaz. (PB) E nes, Reg. nes 43HaHHT, also (Kaz. Szin.); doch (Serk.); (in neg. Satz) Äa*e, nicht einmal, auch nicht (Kaz.)'. PL: Serk. juwa nes 'komm doch!'; Kaz. x&iye, ne^

n

&V

aparAOAan 'Enkelchen, also du machst solche Sachen (Streiche)!'; Szin. mälxätl wöji pütfamn, leti wojemn tarn nes ultal 'das ist sicher das Tier, das gestern aus unserem Fettkessel gegessen hat!'; Kaz. ma nes an wçAem 'ztaaíe a 3Haio'. A szótár ?-lel a vog. (St.) FL Szo. nas 'nur so' szóval való esetleges etimológiai összefüggésre utal. Uo. utalást találunk az 1025. lapon található Serk. nes alakra is: nes ïj aj-xop antorn 'kein einziger Kahn ist da'. A DEWO (1025) szerint ebbe az etimológiai bokorba vonható a következő keleti osztják módosító szó is: V VT nie, Trj. J nici 'MOHKeT 6MTI>, vielleicht'; V mä n. köroyhm 'H MOSÍCT 6BITL yna^y', Trj. ariteka nici it-ötat TUBAO 'vielleicht gibt man dir (etwas) zu essen'; VT riicpä 'ßepoHTHo', Trj. nieipa 'MO»eT ÖBITB', niepa 'ÄOJIÄHO 6MTB; doch, wohl, freilich'. A -pä, -pa nyomósító partikula. Mielőtt az n- és rí- kezdetű változatok egymáshoz való viszonyának a tisztázására térnék, előadom az északi osztj. nes, nes eredetére vonatkozó elgondolásomat. Úgy vélem, hogy az osztj: nes, nes egy zürj. *nes módosító szó átvétele, amely ma az alábbi testesebb formákban van meg: (WUo.) I nesta, Ud. nesta- 'noch', (Fokos-Fuchs) AV Ud. nesta ua., (SzrSzlK) FV Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.