Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Kecskés András: Nyelvtudomány és verselmélet (Nyelvészeti meggondolások egy 19. századi magyar verselméletben) [Théorie linguistique et théorie de la versification] 61

NYELVTUDOMÁNY ÉS VERSELMÉLET 81 BALASSA J. (1890b), Időmérték az ütemben. Nyr. 19: 115-117. BARNA F. (1875), A hangsúlyról a magyar nyelvben. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből 5. BECKER, F. (1836-1839), Ausführliche deutsche Grammatik. Frankfurt-am-Main. BOPP, F. (1854), Vergleichendes Accentuationssystem. . . des Sanskrit und Griechischen. Berlin. 304. BRASSAI S. (1875), Accentus. Figyelő (Szana) 5/1: 3-5, 2: 14-17. BRASSAI S. (1888), Szórend és accentus. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből 14. FOGARASI J. (1838), Eurêka. Athenaeum. 13: 193-198, 16: 241-249, 19: 289-297. FOGARASI J. (1843), A magyar nyelv szelleme I. Müveit magyar nyelvtan. Pest. FOGARASI J. (1860), A hangsúlyról, vagyis nyomatékról a magyar nyelvben. Akadémiai Értesítő 1/2: 79-123, 3: 218-278. HENSIUS, TH. (1824), Der Redner und Dichter, oder Anleitung zur Rede- und Dichtkunst . Berlin. HEYSE, K.W.L. (1856), System der Sprachwissenschaft. Berlin. HUNFALVY P. (1857), A magyar nemzeti versidom. MNyszet 2: 68-77. HUNFALVY P. (1859), Akadémiai Értekezések 1859: 31-32. KLEINPAUL, E. (1868), Die Lehre von den Formen und Gattungen der deutschen Dichtkunst . Barmen. POGGEL C. (1836), Grundzüge einer Theorie des Reimes und der Gleichklange. . . Münster. PORTHAN, H.G. (1766-1778), Dissertationes Poësi Fennica. I-V. Âbo. REGNER T. (1862), A magyar nyelv kiejtése. Magyar Akadémiai Értesítő 2/4: 363-447. RÖTSCHER, H.TH. (1841), Die Kunst der dramatischen Darstellung. Berlin. SCHEDEL [TOLDYJ F. (1844), Eszmék a magyar verstan átalakításához. Életképek 1: 249-259. SCHEDEL [TOLDY] F. (1846), ua. Kisfaludy-Társaság Évlapjai 6: 118-137. [Bírálata: Magyar Szépirodalmi Szemle 1847/2: 107-108.] SlEVERS, E. (1881), Grundzüge der Phonetik. Leipzig. STANCSICS M. (1842), A magyar nyelvtudomány hangmértékkel, kérdések és feleletekben ... 2. Pozsony. STETTNER GY. (1871-1872), A nemzeti elemről a magyar zenében. Felsőlövői Tanodái Értesítő 1-18. SZEBERÉNYI L. (1844), A magyar verstanról. Hírnök 33-38: 192, 210, 216, 222 és kk. SziNNYEI J. (1887), A magyar nyelv rendszere rövid előadásban. Budapest. TATAY I. (1847), Költészeti és szónoklati remekek, magyar prosodiával, metrikával. . . Pest. VAJDA P. (1835), Magyar nyelvtudomány. Kassa. VAJDA P. (1840), Szavalástan Th. Heinsius nyomain. Nagyszombat. Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.