Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Kecskés András: Nyelvtudomány és verselmélet (Nyelvészeti meggondolások egy 19. századi magyar verselméletben) [Théorie linguistique et théorie de la versification] 61

80 KECSKÉS ANDRÁS Torkos az ütemes verselést tekintette magyar nemzeti versidomnak, az ütemeken belül azonban természetes hangsúlyrenddel (mégpedig szókezdő hangsúlyokkal) kialakított, tehát nem időmértékes szerkezetű verslábakat érzékelt. Ugyanakkor az ütemek belső időviszonyainak (a rövid és a hosszú szótagok előfordulási arányának), valamint az ütemek közötti időbeli megfeleléseknek is fontos versalkotó szerepet tulajdonított. A hangsúly és a szótaghosszúság kölcsönhatására, a hangsúlyfokozatokra, az ütemek, verslábak és metszetek szerkezeti kapcsolódására vonatkozó tételeivel a szimultán verselés elméleti megalapozását készítette elő. Érzékelte a „páratlan részű" (hármas alapú, Horváth Jánosnál majd „gyors típusú") ütemek megnövekedett szerepét a századvég költészetében, de tudatos formateremtési szándéka erőltetettnek bizonyult. Kétségbe vonta népköltészeti vershagyományunk eredetiségét. Torkos László több alkalommal, több változatban is kifejtette verstani „vezéreszméit". Jelentős szerepet vállalt a verstani oktatás fejlesztésében is. Munkásságának kritikai ismertetése önálló fejezetet képez a magyar verselméleti gondolkodás történetében.15 KECSKÉS ANDRÁS Irodalomjegyzék BABICS K. (1875), A magyar szóhangsúly kérdéséhez. Az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye 8/16: 558-563, 17: 583-589. BALASSA J. (1886), A phonetika elemei, különös tekintettel a magyar nyelvre. Budapest. BALASSA J. (1888), Ütem és pausa. Országos Középiskolai Tan ár egyesületi Közlöny 22/3: 164-165. BALASSA J. (1890a), Hangsúly a magyar nyelvben. NyK 21: 401-434. Torkos László legfontosabb verstani munkái: A magyar verselés alapelvei. A pesti ág.ev. gymnasium Értesítője 1864-1865, 1-19; Ua. Új Korszak 1865: 22-25.; Költészettan. Pest, 1865.; Verstani vezéreszmék. Az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye 4 (1871)/8: 451-467, 555-571; A magyar költői technika története. Erdély (Marosvásárhely), 1871. 38-39, 46, 61-62, 79, 94-95 (!), 86-87, 100-102; Költészettan. Pest, 18712

.; Körültekintés a magyar verstani Bábéiban. Az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye 10 (1877): 532-540; El a verslábakkal! Figyelő (Abaíi) Irodalomtörténeti Közlöny 4 (1878): 353-367; Költészettan. Budapest, 1877 .; A magyar verselmélethez. Erdélyi Múzeum 1912: 72-83, 150-157, 221-238; Egy kis Thewrewk-háború (A magyar rhythmus ügyében). Figyelő (Szana) 2 (1872). 42-44.; Négyesy László verstani munkái. Nyr. 18 (1889): 262-269, 300-308. Részletesebben 1. Kecskés András, Torkos László és követői a magyar verselméleti gondolkodás történetében. Irodalomtörténet 1989/2: 266-295. Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.