Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3

6 BERTA ÁRPÁD Úgy látom, hogy Ligeti Lajos nem véletlenül kérte számon törzsneve­inken a rendszer meglétét. Az alábbiakban törzsneveinkkel kapcsolatos friss kutatási eredményeimről szeretnék beszámolni, arról, hogy törzsneveink jól érthető rendszert alkotnak. Egy olyan rendszert, amely talán nem olyan szabályos, mint az említett besenyő törzsnevek rendszere, de arra alkalmas­nak tűnik, hogy mint rendszer maga is leadja szavazatát az új törzsnévi magyarázatok mellett.19 Új etimológiai javaslatot négy törzsnevünkre teszek. Ezek a Kürt, Gyar­mat, Jenő és Kér. Módosító észrevételeket fűzök a Keszi törzsnév Németh Gyula által javasolt etimológiájához. Eltérő okok miatt nem tárgyalom itt a Kabar,20 a Nyék21 Megyer 22 és Tarján23 törzsneveket. A törzsnevek áttekintését a konstantinoszi lista végén szereplő Keszi­vel kezdem, majd a császárnál található sorrendben (Kürt, Gyarmat, Jenő, Kér) folytatom. A magyar törzsnevek rendszeréről rövid, népszerűsítő cikkben tájékoztatást adtam az Élet és Tudomány 1988/51. számában (1608-1609). Előadást tartottam a Körösi Csorna Társaság felolvasó ülésein Szegeden (1988. november 24.) és Budapesten (1989. január 17.). Az előadás szövege a Keletkutatás 1989/tavaszi számában látott napvilágot. Unga­rische Stammesnamen türkischen Ursprungs című cikkem az UAJb. 1990-es kötetében jelent meg. Megtartom itt az irodalomban elterjedtebb Kabar elnevezést (szóközépi -6-vel), melyet külön tanulmányban készülök tárgyalni. A régi, 'Lázadj fel!' vagy 'Lázadó' eredeti jelen­tésű, török etimológiát (vö. Németh 1930. 233-41; 1975. 155) alighanem itt is fel kell adnunk. Csak annyit jegyzek meg, hogy jelentéstani okok nem tennék indokolttá e törzs­név elválasztását a lentebb tárgyalandóktól, mégis — úgy gondolom —, hogy célszerű lesz egy másik alkalommal — a Ság, Ladány és Berény társaságában — foglakozni a Kabar törzsnévvel. A Nyék törzsnév jól ismert — Németh Gyula által képviselt (vö. 1930. 241-45; 1975. 155-56) — eredeti 'Sövény' jelentése védhetőnek látszik. Sajátos módon, a törzsnév eti­mológiáját illetően már nem ilyen egyszerű a helyzet. Elképzelhető, hogy a korábban javasolt eredeti jelentés megtartásával, végső fokon ez is török eredetű név. Ha ez igaz­nak bizonyulna, török jövevényeink legősibb rétegében lenne a helye. Bár a törökből való származtatás már jelenleg is megáll a lábán, ezt a törzsnevet is később célszerű tárgyalni. A Megyer törzsnév, ha szókezdője etimológikus, nem származhat török nyelvből. Álta­lánosan elterjedt etimológiája, miszerint e törzsnév a magyar népnév magashangrendü alakváltozata erősen valószínű. A gond a magyar népnév származtatásával van. A ma­gyar < ugox.*manÓ3 frátrianév + er(i) 'férfi, ember' (vö. TESz. 2. 817; MSzFE 2. 415-17) származtatás hangtanilag védhető konstrukció, de ez még aligha elégséges az etimológia hitelesítéséhez. Nem vitte előre a kérdést Németh (1. itt 14.j.) és Ligeti új megoldási kísérlete (1986. 400) sem. A Tarján törzsnévnek régóta ismerjük az eredetét. Ez a legkorábban megfejtett törzs­nevünk. „A magyar Tarján nemzetségnév igen közel állhat a kozárok Tarchánjához, s a bolgárok Tarchán nevű boérjához." — írja 1876-ban Salamon Ferenc. (A magyar ha­ditörténethez a vezérek korában. Századok. 722.) Ezt a helyes egyeztetést, a törzsnév török méltóságnévből való eredeztetését aligha vonhatjuk kétségbe. Az etimológiát Né­meth Gyula dolgozta ki (1930. 255-61), behatóan foglalkozott a származtatással és a Tarján ~ Tárkány névpárral Ligeti Lajos is (1979. 138-41; 1986. 486). Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.

Next

/
Thumbnails
Contents