Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Kecskés András: Nyelvtudomány és verselmélet (Nyelvészeti meggondolások egy 19. századi magyar verselméletben) [Théorie linguistique et théorie de la versification] 61

NYELVTUDOMÁNY ÉS VERSELMÉLET 67 hangsúlyozási rendszer elemei érvényesülnek. írás közben módosított jelölési rendszerének végleges formája: «—• erösebb nyomaték '"~N

gyöngébb nyomaték a legmélyebb nyomaték (a súlytalan szótagoknál is mélyebben) (96) Alappéldája, melynek kibővített és átalakított változatai végigkísérik fejtegetéseit: 1. Az

ember halandó. 2. Az ember halandó. (100) A magyar mondat fönyomatéka — így Fogarasi — értelmi, logikai elem, a szó belsejébe eső „phonéticai, illetőleg hangarányi hangidom" viszont „rhythmusi" elem. Heyse szerint egy nyomatékos szótag legfeljebb két súlytalan fölött uralkodhat. Fogarasi viszont azt állítja, hogy a magyarban három fölött is. (Ezáltal tehát 4 szótagú ritmikai egység jön létre.) Például: Az

ember elébb-utóbb meghal (108, 113). Rendkívül fontos az a megy figyelése, hogy egyazon szövegnek többféle helyes nyomatékozása is lehetséges, mégpedig nem is mindig jelentésmódosító szándékkal. Példa: halhatatlanságra, illetve halhatatlanságra (109). Kevésbé meggyőzőek Fogarasi példái és magyarázatai a harmadik, nyelvtani természetű hangsúlyozási rendszer magyar nyelvi érvényesülését illetően. Az -é kérdőszócska „encliticai" természetét — és így nyomatékvesztését — még elfogadhatnánk, a kérdő mondatokban feltételezett nyomatékeltolódás azonban erőltetettnek látszik, alighanem a kérdő hanglejtés jelenségének félreismeréséből adódik (120, 122). Vizsgált példái nyomán Fogarasi arra következtet, hogy a magyar beszéd nyomatékai fölött „az észtani elem uralkodik" (219). A nyomatékok a magyarban függetlenek a mennyiségtől. Az erős nyomatékok helyét — mint ezt már Eurêka című cikkében kimutatta — a mondatbeli ragozott igéhez viszonyítva állapíthatjuk meg. A gyöngébb nyomaték lehet „természetes" eredetű (a szó „gyökízén"), de a mondatba épülve a szó természetes nyomatéka megváltozhat vagy akár el is tűnhet (233). Közvetlenül verstani jelentőségű (lényegében Arany László verselméleti felfogását előlegezi) Fogarasinak az a kijelentése, hogy „ha valamely mondatban oly szótag után, melyet már valamely ész-, vagy nyelvtani nyomaték elfoglalt, háromnál több súlytalan tag következnék: a zenei vagyis hangidomi nyomaték, azaz a szépérzés lép közbe. Minthogy „a versmértékelésben Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.