Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)
Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3
TÖRÖK EREDETŰ TÖRZSNEVEINK 5 ban kifejtett vélemény iránti bizalom több szerzőnél máig töretlen. Németh kritikusabb volt saját etimológiáival szemben. 1966-ban már néhány nehézséget emleget korábbi származtatásaival kapcsolatban,12 majd 1975-ben egy itthon kis visszhangot kiváltó cikében13 visszavonja korábbi származtatási kísérletei közül a Megyer-ét, Gyarmat-ét és Kér-ét.14 Nem kis szerepe volt véleményének módosulásában Németh avatott és értő kritikusának, Ligeti Lajosnak, aki kezdettől fogva szkeptikus volt Németh etimológiáinak egy részével szemben.15 Ligeti Lajos azonban nemcsak Németh megfejtéseivel szemben volt bizalmatlan, hanem magával a magyar törzsnevek etimológizálhatóságával kapcsolatban is fenntartásai voltak. Utolsó nagy szintézisében írja: „Úgy vélem, nem értek meg a feltételei a magyar törzsnevek elfogadható magyarázatának... Alighanem új módszerrel kell megkísérelni e nevek értelmezését, s eleve le kell mondanunk arról a sebezhető módszerről, hogy e nevek török eredetűek és csak a törökből magyarázhatók."16 Majd hozzáfűzi: „Nem segíti éppen a magyar törzsnevek értelmezését, hogy ugyanazon görög szövegnek besenyő törzsnevei világosan felismerhető rendszert képviselnek." Bár Ligeti óvatosságra intő megjegyzései megfontolandók, jómagam úgy vélem, hogy törzsneveink elfogadható magyarázatot kaphatnak, s Németh Gyula jó úton járt, amikor a török nyelvekben kereste a megoldást.17 Különösen fontos Ligeti idézett véleményének utolsó mondata, ahol — ha burkoltan is — fő módszertani fenntartásának adott hangot. A besenyő törzsnevek Konstantinos Porphyrogennetosnál világos rendszert mutatnak. E nyolc besenyő törzsnév mindegyike két elemű. Minden törzsnév első eleme egy lószínnév, második része pedig egy méltóságnév.18 Éppen a besenyő törzsnevek rendszer volta az, ami meggyőzően igazolta a kutatás számára a megoldás helyességét. Magyar törzsnevek a baskíroknál című cikke (NyK 68: 35-50) megjelent németül (ALH 16: 1-21) és oroszul is (Arheologija i Etnografija Baskirii IV: 249-262). Türkische und ungarische Ethnonyme (UAJb.47: 154-60) A Megyer törzsnevet Németh Gyula finnugor eredetű totemikus névnek gondolja — s egy régi egyeztetést felelevenítve — 'Fajdkakas' jelentésűnek véli. Erre a Setälätöl származó ötletre, Németh röviden már 1930-ban kitért (249), de akkor elutasítja a származtatást. A Gyarmat és Kér esetében nem ad új magyarázatot, ismeretlen eredetűnek tartja mindkettőt. Vö. pl. Gyarmat és Jenő : Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből (NytudÉrt. 40: 230-39). Ligeti (1986. 252). Nem volt ez idegen persze Ligetitől sem, aki a Tarján és Jenő török származtatásában nem kételkedett, s a Gyarmat török eredeztetését elképzelhetőnek gondolta, ha nem is fogadta el Németh magyarázatát. L. Ligeti 1986. 252. A besenyő törzsneveket Németh Gyula fejtette meg sikeresen. L. cikkét A besenyők ismeretéhez (MNy.18: 2-7). Németül: Zur Kenntnis der Petschenegen (KCsA I: 219-25). Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.