Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)
Tanulmányok - Vértes Edit: Pápay József osztják följegyzési és átírási módja [Joseph Pápays Aufzeichnungs- und Transkriptionsweise des Ostjakischen] 41
PÁPAY JÓZSEF OSZTJÁK FÖLJEGYZÉSI ÉS ÁTÍRÁSI MÓDJA 49 kezetesen palatális hangrendüek, pontosabban a fent idézett hat szóból az első öt található meg — többször is idézve — valamennyi északi és a többi nyelvjárásból is magashangúan (OL 1; 8, 196, 209; 189; 12, 215; 22). Fel kell a kérdést vetni, mi okozza ezt a nagy különbséget a diakritikus jelek használatában az első két kötet és a hagyatékból kiadottak között. Fazekas, aki a hagyatékot felmérte és az Eszaki-osztják Medveénekek kötetét sajtó alá rendezte, idézi Pápaynak Meli eh Jánoshoz írt leveléből, hogy 1928-ban az egész anyag fel volt dolgozva (EOM 023). A medveénekek, melyeket az említett levélben Pápay elsőként sorol fel a sajtóra kész anyagban, a hagyatékban két átiratban voltak találhatók, egyrészt a 15. és 16. másrészt a 25. füzetben (i.m. 027). A régebbi és az újabb átírás egybevetésével Fazekas a bevezetésben foglalkozik (047-51), a kiadásban az egyszerűbbet követte. Ez az átírás, ugyanúgy mint az Erdélyi István gondozásában kiadott négy hőséneké az Ostjakische Heldenlieder aus József Pápay's Nachlass című kötetben, valamint a fotoprint kiadásban megjelent próbafüzet és két kötet hősének (melyeket hamarosan követ a sajtó alatt levő a hősi énekek töredékeivel), továbbá a még kiadandó két kötetnyi, kiadásra kész szöveghagyaték átírásmódja sokkal bonyolultabb,, mint az EONGy.-é és az FF 15-é (mely, szerintem, az előzőhöz képest nem más átírást, hanem más transzliterációt tartalmaz). A bonyolultabb átírás a posztumusz kiadványok jellegzetessége. Ezekben bármelyik lapon találhatunk négyszótagos szót, az utolsó háromban három különböző redukált vokális jelével. Karjalainen jelölésrendszerében nem első szótagban a palatális és a veláris redukált magánhangzó megkülönböztetése rendszeres csak. A Pápay kiadványokban nemcsak a redukált magánhangzó labiális ejtésére van bőven példa az első szótagban w mellett, (Karjalainennál és Paasonennál is megvan az ó, ennek veláris párja náluk nem is lehetséges, mert a-t ők első szótagban a kiadásban nem használtak, a helyszínen Karjalainennál pl. a vahi feljegyzésben még gyakori volt), hanem meglepő módon a redukált hang szűkebb ejtésére is gyakori Pápaynál a példa. Az íráskép bonyolultabbá válásáért, minthogy az a hagyatékot követi, nem a kiadó, hanem Pápay felel. Lehet arra gondolni, hogy Karjalainen kritikája és az OL-ben kiadott anyag következetes átírása hatott Pápayra. Pápay hagyatékában a debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában, a kézirattárban a I. sz. dobozban megvan Karjalainen megjelent két dolgozatának, az OL-nak és a „Wie e g o im ostjakische die verwandten bennent" osztják szavainak a ki cédulázása, 1159 cédula. Arra lehet gondolni, hogy szövegkiadásának sajtó alá rendezésekor minden egyes szót kikeresett Karjalainen cikkeiből, s átvette az ott található fonetikai pontosság jelölését. Ezt a gondolatot azonban két oknál fogva is el kell vetni. Az egyik ok az, hogy csak olyan szavaknál követhette volna Karjalainent, amelyek annak rövid életében megjelent publikációiban megtalálhatók. A fent Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.
