Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)
Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3
4 BERTA ÁRPÁD sora látott napvilágot a 19. század folyamán, a 20. század elején.5 A korai dilettáns származtatások egyik fö gyengéje leginkább az volt, hogy sokszor már maga a kiindulópontként felvett hangalak is tévesnek bizonyult. Ez annak a következménye, hogy a Konstantin császárnál fennmaradt törzsnévi formák többféle olvasati lehetőséget is megengednek. Ezért volt jelentős fordulat annak a felismerése, hogy törzsneveinkre a császár munkája mellett még egy fontos forrásunk van. Ez a magár helynévi anyag. Bár szórványos próbálkozásokkal már korábban is találkozni az irodalomban, a döntő érdem ezen a területen Nagy Gézáé, aki A magyar nemzetségek című cikkében6 sikeresen igazolta, hogy törzsneveink a történelmi Magyarország területén szétszórtan elhelyezkedő települések neveivel egyeztethetők.7 1930-ban Németh Gyula számára már egyértelmű volt, hogy csakis a két forrás együttes használata óvhatja meg a kutatót a kétes kiindulópontok feltételezésétől, mely már eleve kudarcra ítéli a megfejtési kísérletet. Németh máig nagyhatású müvében, A honfoglaló magyarság kialakulásá-ban a magyar törzsneveket elsőként tárgyalja tudományos igényű módszerességgel.8 Németh arra a következtetésre jut, hogy törzsi elnevezéseink a Nyék kivételével török eredetűek. A Nyék törzsnevet finnugor eredetűnek mondja,9 többi törzsnevünket viszont a törökből10 származtatja. 11 Németh 1930-ban megjelent megoldásait őstörténetírásunk szinte teljes egészében magába építette, s úgy tűnik, hogy a Németh Gyula által 1930-Ezekről a — többnyire csak tudománytörténeti kuriozitásuk miatt említésre érdemes — magyarázatokról jó áttekintést találunk az első tudományos igényű megfejtési kísérlet szerzőjénél, Németh Gyulánál (1930. 227-233). 6 Nagy (1910. 18-32, 56-65). 7 A törzsnévi eredetű helynevek kialakulásáról máig eldöntetlen parázs vita alakult ki történészeink között. Erre vonatkozóan 1. Györffy (1959), (1960), (1970), Kristó (1976), (1977). Azt azonban senki sem vitatta, hogy az ún. „korai" helynévi anyag (pontosabban: annak nyelvtörténeti adatai) rendkívül fontos támpontot nyújt a magyar törzsnevek értelmezésében. Kniezsa (1938. 367-472) mára meghaladott tanulmánya óta a törzsnévi eredetű helynevekről a legmegbízhatóbb tájékoztatást 1. Kristó-Makk-Szegfű (1973.32-38), Györffy (1987) megfelelő részei. Q Németh Gyula munkája, mely egyben első ismert őstörténeti koncepciójának a foglalata, voltaképpen már címében is újat hozott. Nem a magyarság „őshazáját", nem eleink „eredetét", hanem a magyarság több szálból álló kialakulását kutatja. Művében a törzsnévkutatás központi szerepet kap, a magyarságot annak törzsein és ezek elnevezésein keresztül megközelíteni szándékozó Németh Gyula a részek ismeretében kíván következtetni az egészre. 9 Németh (1930. 241). így foglal állást a Megyer törzsnév esetében is, azzal a megszorítással, hogy e név első elemét, a magyar népnév magashangrendü párjának mondott Megyer törzsnév Megy- tövét a finnugorból származtatja, de magát a (nép- és ) törzsnevet már török származéknak tartja. Javasolt megfejtéseit lentebb az egyes törzsnevek kapcsán tárgyalom. Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.
