Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)
Tanulmányok - Vértes Edit: Pápay József osztják följegyzési és átírási módja [Joseph Pápays Aufzeichnungs- und Transkriptionsweise des Ostjakischen] 41
48 VÉRTES EDIT Karjalainen kifogásai nagy részével tehát nem érthetünk egyet, azzal azonban sajnos igen, hogy Pápay közlési módjában a palatális és a veláris vokálisok ellentéte nem világlik ki. A bírálat e része és a közölt példák alapján Paasonennak egy Castrénnal, Patkanovval kapcsolatos megfigyelésére kell gondolnunk. E szerint csak kellő és alapos megfigyelés után lehet a megfelelő magas és mély hangokat egymástól megkülönböztetni, mert azoknak a különbözősége nem olyan nagy, mint a finnben (JSFOu. 21/5: 13). Castrén túlságosan rövid ideig tartózkodott az osztjákok között, ezért a finn palatális magánhangzóknál hátrább képzett palatális hangokat többnyire velárisnak fogta föl (ez a hiba eleinte Karjalainennal is megesett, 1. a hamarosan megjelenő tárgyi és nyelvi magyarázatokban), az indoeurópai anyanyelvű kutatók füle pedig — Patkanovra és Steinitzra gondolok — talán eleve nem olyan érzékeny kisebb palatális-veláris ellentétek érzékelésére (1. BiblUr. 2: 152-56). Természetesen fel kell a kérdést vetni, eldönthetőe, kinek van palatális-veláris eltérés esetén igaza. Több érv szól amellett, hogy ilyenkor Karjalainen feljegyzései a helyesek. A déli és a szurguti nyelvjárásterületen egy-egy nyelvjárásból Paasonennak is vannak, mint ismeretes, alapos gyűjtései. Ezek hangrendileg mindig Karjalainen feljegyzéseivel egyeznek. Karjalainen karjalai cédulaanyaga belekerült a karjalai szótár feldolgozásába, Pertti és Helmi Virtaranta kitűnőnek minősíti feljegyzéseit, mint ahogyan Paasonen más finnugor nyelvi gyűjtéseit ugyancsak mindenki kiválónak tartja. Ha két, fonetikai feljegyzések szempontjából jól képzett tudós feljegyzései egymást kölcsönösen alátámasztják, akkor ezek helyességében nincs miért kételkednünk, különösen, amikor a legkeletibb osztják nyelvjárások (V Vj.) hangrendje és a szavak etimológiája is a Karjalainen megfigyelte hangrend helyessége mellett szól. Több, tévesen közölt veláris adat mellett Castrénnal palatális feljegyzés is található. S még Pápay hagyatékából is hozható érv: hangrendi különbség esetén, saját feljegyzésével szemben, Karjalainenét fogadta el — mint rögtön látni fogjuk — Pápay hagyatékban maradt átírási módjának tárgyalásakor. Pápay életében megjelent ostják szövegeiben az ämp 'eb', kat 'kettő', tal 'tél', käman 'kívül', kartc 'vas', lábat 'hét' stb. szavak következetesen mélyhangúak (ONGy. 14, 16, 275, 224, 187, 269, FF 15: 26, 6, 14, 33, 10, 7), mint ahogyan legtöbbjük és még sok más hasonló szó mélyhangú Patkanov Szerafim Irtisi-osztják szójegyzékében, valamint W. Steinitz Ostjakische Chrestomathie című müvének serkáli osztják szójegyzékében is. A posztumusz kiadású Pápay szövegekben á, d, á, á, a, à, a található ezekben a szavakban (1. ÉOM 36, 41, 115, 28, 25, 24 stb/OHl. 148, 22, 344, 450, 462, 272 stb.).1 Ezek a szavak Karjalainen disszertációjában, követ-Az OHl.-ben az [ömp] vagy származéka egymáshoz közeli két sorban à-val és à-val közölve is megtalálható, 1. 120. old. 1331. és 1340. sor, 126. oldal 1406. és 1408. sor.* Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.
