Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Vértes Edit: Pápay József osztják följegyzési és átírási módja [Joseph Pápays Aufzeichnungs- und Transkriptionsweise des Ostjakischen] 41

Pápay József osztják följegyzési és átírási módja Arra már máshol rámutattam (a Vértes O. András 80. születésnapjára írt emlékkönyvben: Magyar Fonetikai Füzetek 23), hogy Magyarországon az osztják nyelv kutatása még nehezebben kezdődött, mint a vogulé. Mindkettőnek a megindítása Reguly Antal nevéhez fűződik. Reguly a vogulok között kilenc hónapot töltött 1843-44-ben, földjüket jól bejárta, nyelvüket megtanulta, nyelvtani anyagot, szószedetet is jegyzett fel, kitűnő vogul tolmácsa egész idő alatt vele volt. Följegyzéseinek vagy a negyed részét Hunfalvyval feldolgozta. Reguly hirtelen halála után ezt Hunfalvy ki is adta. Munkácsi 1888-89-ben a már kiadott anyagot ellenőrizni és a többieket megfejteni ment a vogulok közé, ahol az öregek még emlékeztek Regulyra. Talált több olyan adatközlőt, aki felismerte a Reguly feljegyezte addig megfejtetlen szövegeket, s azokat más nyelvjárásban közölni is tudta. A Reguly-hagyatékot és saját jelentékeny gyűjtését magyar fordítással Munkácsi a VNGy.-ben kiadta (1892, 1892, 1893, 1897), a nyelvi és tárgyi magyarázatokat csak két kötethez tudta befejezni, a másik kettőhöz hagyatékából Kálmán Béla tette közzé a szótárral együtt, így 1986-ban befejeződött a Reguly és a Munkácsiféle vogul hagyaték kiadása. Az osztjákok között 1844-45-ben Reguly még öt hónapot sem tölthetett, amikor szibériai útját meg kellett szakítania. Félt, hogy kitűnő, 70 és 100 év közötti adatközlői magukkal viszik tudásukat a sírba. Ezért az osztják nyelv kellő megtanulása, s gyakran tolmács segítsége nélkül, fele annyi idő alatt kb. dupla annyi osztják szöveget jegyzett fel, mint vogult, jegyzeteket, szószedetet sem készített hozzá, munkáját maga sem tartotta befejezettnek, vissza szeretett volna kiegészítés végett az osztjákokhoz menni. Pápay itthon még nem tudhatta, csak kintjártakor 1898-99-ben az osztjákok között értesült egy, a Reguly-hagyatékban talált följegyzés alapján arról, hogy Reguly legfontosabb osztják közlőjének szigvai volt a nyelvjárása. Akkorra azonban a Szigva vidékén már csak vogulul beszéltek. Az osztják szöveget a szó szoros értelmében megfejtenie kellett osztják nyelvmesterei segítségével, sőt egy részüket hazatérte után Debrecenben egyedül. Egyetlen olyan közlője sem volt, aki akárcsak egyetlen egyet a Reguly följegyezte Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.