Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)
Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3
30 BERTA ÁRPÁD Rendkívül tanulságosak az oszmánliban megfigyelhető jelentések és az is, hogy a szó égtájat is jelölhet (vö. nog.,152 csuv. 153 ). Hangtani szempontból a javasolt etimológiának aligha van súlyos akadálya. A bizánci adat első szótagi a-ja miatt az ómagyarban nyílt e-vel kell számolnunk,154 s minthogy a bizánci forrás alkalmatlan az ómagyar kvantitásbeli különbségek jelölésére155 elvileg ez az ómagy. nyílt e hang lehetett rövid is és hosszú is. Ha rövid volt, akkor éppúgy magyarázható a Kér mai hosszúsága, mint eredeti szavaink mai hosszúságainak jó része: az ómagy. ún. sorvadó véghangzó lekopása pótlónyúlással és zártabbá válással járt együtt, az ómagy. nyílt e-böl > -e- lett.156 Török oldalon nincs akadálya annak, hogy az eredetibb *kérü helyén egy — az ómagyar hangalaknak tökéletesen megfelelő — átadó *käri hangalakot rekonstruáljunk: 1. Az első szótag magánhangzójának hosszúsága a török átadó alakban igazolatlan és igazolhatatlan. Igazolatlan akkor is, ha bizonyosak lehetünk abban, hogy őstörök fokon hosszú magánhangzóval kell a *kérü szóban számolnunk. A magyar nyelv korai török jövevényszavai arról vallanak, hogy ezek átvételekor az eredeti, etimológikus török hosszúságok általában már lerövidültek.157 így van ez még akkor is, ha természetesen kategorikusan nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy lehettek régi török jövevénye-A csuvas adatok nem egyértelműek: L: kay 'zad, zadnij; zapad, zapadnyj' (CRS), kayri 'zadnij, poslednij, pozdnij, zapadnij' (uo.): kay Szp. id. 'mög' (P); kay 'zad, zadnica; nazad, vzad, v konec; pozdnee; moloze' (Asm.6. 5), vö. kay yen, kay yené 'zadnjaja storona; zapad; ziteli (Cuvasii) zapadnoj storony' (uo. 6. 8), 'zapad' (uo. 4. 273), kayra 'pozadi' (uo. 6. 9), kayri 'zadnij, poslednij, pozdnij; tak nazyvajut pokojnikov, umersih ne krescennymi' (uo. 6. 10), kar'i 'zadnij' (uo. 6. 92), kar'i id. (uo. 6. 121), vö. még kay 'zad, zadnjaja cast'; zadnij, zapadnyj' (Eg. 84-85). A felsorolt adatok kétség kívül összefüggnek a tÖT.*ké *-S képzős származékával. További vizsgálatot igényel viszont, hogy a csuv. kay alapszó egy régi tatár *käy átvétele-e, vagy elvonás egy csuvas kayra, kayri -féle alakból. (Ha a szó eredeti a csuvasban, akkor az etimológikus -*S helyén -r lenne a szabályos megfelelés. Ez alól kivételt jelentene viszont, ha a szóban van egy eredeti -r is, így a kayri stb. alakok nem szükségképpen jövevények.) -ICO A nogajban „mongolos" égtáj jelölést takar a kerüv forma. A csuvasban „törökös" égtáj jelöléssel találkozunk. Ami elöl van az keleti, ami hátul az nyugati. Gyóni statisztikája szerint a 10. századi bizánci anyagban az ómagy. nyílt e -t (12 eset) 8 ízben e, 4 alkalommal a jelöli. A zárt é (10 eset) jelölésére következetesen e szolgál. L. (1943. 209). 155 Gyóni 1943. 155). 156 Vö. Bárczi (1958. 65). Nyelvünk ócsuvas eredetű sár, sárga, sárkány szavairól írja Ligeti Lajos (1986. 117), hogy vitán felüli ugyan, hogy ócsuvas oldalon egykori hosszúságok voltak a felsorolt szavak etimonjaiban, de az is bizonyos, hogy a magyar hosszúságok másodlagosak, hiszen az átadó alakokban már el kellett tűnniük az eredeti hosszúságoknak ahhoz, hogy a helyükön keletkezett diftongusok hatására az etimológikus szókezdő s-> í-sé válhasson. Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.
