Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3

TOROK EREDETŰ TORZSNEVEINK 29 Németh — jelentéstani okok miatt érzett — kételye a későbbiekben tovább erősödött. 1975-ben vissza is vonta etimológiáját,147

ismeretlen eredtűnek minősíti a Kér törzsnevet. Úgy gondolom, hogy Kér törzsnevünk — Németh és Menges sikertelen kísérlete ellenére — a törökből fejthető meg.148

A törzsnév forrásául a tör.*&eri 'vissza, hátra; hátul, hátsó; hátul lévő' szót tehetjük fel. A szó jól ismert a törökségben. Eredetibb hangalakja *kérü lehetett (zárt, hosszú ével az első szótagban és zárt labiálissal a másodikban).149

A

kérü alak származékszó. Alapjául Clauson — egy ma már ki nem mutatható — *ké alakot rekonstruál. Ennek az alapszónak az eredeti jelentése 'hátul lévő rész, hátul lévő hely' lehetett.150

A

-rü képzővel ellátott *kerü eredetileg helyhatározó volt, számos török nyelvben csak ad verbális jelentése van ma is. A török adatok összeállításából az is kiderül viszont, hogy sok helyütt igen széles szemantikai mezőt fog át a vizsgált szó.151 Németh Gyulának igaza van, számottevő kísérlettel a törzsnév magyarázatát illetően nem számolhatunk 1930 után. Menges megpróbálkozik ugyan — a Keszi törzsnév mellett — a konstantinoszi Kapj) adat magyarázatával, de figyelmen kívül hagyja törzsnévi eredetű helyneveink vallomását, és így már a bizánci adat olvasata sem jó nála. Menges szerint ugyanis Konstantin császár Kari hangalakot hallhatott, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy véleménye szerint a Kapri alakban rögzített törzsnév a török 'öreg, idős' jelentésű gart közszóra vezethető vissza (1944-45. 275). 147 (156) Nem-török eredeztetései sem vezettek eredményre: elavult kér 'kéreg, háncs' szavunkból, 'kíván, követel' jelentésű kér igénkből való magyarázata (vö. Kristó-Makk-Szegfü 1973. 36, ahol egyébként bizonytalan eredetűnek van minősítve a Kér) nem meggyőző. 149 A főbb történeti adatokat 1. Clauson (736b-37a:

kerü), Sevortjan (3. 27-28: geri. 150 (686a:

*ke 'back, betűnd'), vö. még Räsänen(264ab: *kaő, *ké6). A mai török adatok a teljesség igénye nélkül: O: oszm. geri 'hinten; zurück; zurückgeblieben; der hintere Teil; rückwärtig; Rücken' (H§), vö. a következő kifejezésekben: düsmanm gerilerini kesmek 'die rückwärtigen Verbindungen des Feindes abschneiden', (mil.) gerisini temin et- 'den Rücken frei halten', (mil.) geri arazi 'das Hintergelände; das rückwärtige Gelände', (mil.) geri aiper, geriyi örtme 'die Rückendeckung', (mil.) dü§man geri mtntakast 'das feindliche Rückgebiet' stb.(uo.); geri 'nazad, obratno; zad, guzka (u ptic); mesto (prostranstvo i t.p.), nahodjasceesja pozadi (cego-1.); (voen.) tyl; prodolzenie; ostal'noe; posledstvie, ishod (cego-1.); v roli sluzebnogo imeni; zadnij, obratnyj, tylovoj; otstalyj, otstajuscij, kosnyj' (TurRS); K: tat. kirë 'obratnyj; obratno, nazad, v obratnuju storonu; otricatel'nyj; (peren) svoenravnyj, stroptivyj, nesgovorcivyj; uprjamyj; nepreklonnyj, upornyj; norovistyj (olosadi); (gram.) ustupitel'nyj (TatRS), nyj. (bore,minz,ornb,eck.) kirë 'posle' (TTDS 247), (keresztény) kirë 'vissza' (tatB 57); bar. kärä 'uprjamyj' (Dmitrieva 158); bask. kirë 'obratnyj; oborotnyj; (peren.) otricat'elnyj, protivnyj; v funk, narec. obratno, nazad; uprjamec, uprjamica' (BaskRS), kiregä 'nazad, vspjat" (uo.); kirg. keri 'obratno, v obratnuju storonu, nazad; nesgovorcivyj, uprjamyj' (KirgRS); nog. keri 'obratno, v obratnuju storonu, nazad' (NogRS), kerüv 'sever, severnyj' (uo.); kar. k. keri 'nazad' (KarRPS); kkalp. keri 'nazad' (RKkalpS). Figyelemre méltó, hogy az eredeti *ké alapszó -rü képzős alakja az oguz és kipcsak nyelvágból adatolható. Egyéb képzővel — ha szórványosan is — máshonnan is ismert. Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.