Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3

28 BERTA ÁRPÁD 139 140 141 142 143 144 145 zánci adat alapján kikövetkeztethető ómagyar formával. Már Nagy Géza rámutatott, hogy a Kér várjobbágy nemzetség neveként is kimutatható.139 A Kér törzsnév — úgy tűnik, — mindeddig szívósan ellenállt a megfejtésére irányuló kísérleteknek. Etimológiai magyarázatai közül ki kell emelni Németh Gyuláét. Bár többek részéről fogadta Németh megfejtését kétkedő kritika, mégis ez a legelterjedtebb és a legismertebb a Kér származtatásai között. Németh 1930-ban úgy gondolta,140

hogy

Kér törzsnevünk török eredetű. Etimológiai szempontból azonos származtatasunak vélte a töröksegben nem ritka Keräi, Kiräi, Keräit, Giray stb. hangalakú nép-, törzs-, nemzetség-, ág- és dinasztianevekkel. Később, Kereit, Kérey, Giray című cikkében módosított korábbi álláspontján.141 Feladja

Kér törzsnevünk összekapcsolását az említett török ethnonymusokkal,142

ugyanakkor megismétli 1930-as nézetének a magyar törzsnév etimológiai magyarázatát érintő részét.143

Ezek szerint a magyar Kér törzsnév egy — a szibériai töröksegben előforduló — 'roppant nagy, óriás, [állat]király' jelentésű közszóra vezethető vissza.144 Németh magyarázatát nem terheli hangtani nehézség. Ezt még egyik legszigorúbb — néha túlzó módon is éles — kritikusa, Moór Elemér is elismeri.145

Ugyanakkor a hangtanilag kifogástalan származtatás (tör.

kär —• ómagy.*A'en, ahol a sorvadó ómagy. szóvégi magánhangzó magyarázható az átvevő nyelv törvényeihez való alkalmazkodási kényszerrel, magát Németh Gyulát sem nyugtatta meg teljes mértékben.146 L. még Nagy (1910. 21-23), Németh (1930. 265), Kniezsa (1938. 459ab), Moór (1944. 99b-100b), Györffy (1987.1. 110, 110-11, 179, 223-24, 631-32, 722, 861; 2. 391, 481; 3. 107, 206, 207-8). (1910. 21) (266-68) (1964. 360-65) Mint írja: „Wir haben also. . . die Frage gestellt, ob meine alte Vermutung, nach der Kerey mit Kér in Zusammenhang zu bringen ist, stichhält. Wir haben gefunden, dass es kaum der Fall ist." (uo. 365). (uo. 364) Radioff szótárának alt.,tel.,leb. adatait 1964-ben Németh kiegészíti Joki kizil kë 'öreg' jelentésű adatával, valamint valószínűsíti, hogy a ker 'óriás' szó ismert volt a Kazár Birodalom törökjei előtt is. — A kizil szó aligha tartozik ide, másodlagosnak tűnik egy korábbi török gart 'öreg' alakból. (1951. 53) Moór jelentéstani okok miatt kételkedik egyébként Németh etimológiájában: „nur ist es ganz unwahrscheinlich, dass es bei den Türken einen Stammes- oder Volksnamen in dieser Bedeutung gegeben hätte." Annak ellenére, hogy 1964-ben még fenntartotta 34 évvel korábban megfogalmazott etimológiáját, jól érezhető kétely is bujkál említett cikke sorai között, amint így ír:. .. „Seitdem wurde keine bessere Deutung des Namens vorgeschlagen, und es sind keine Umstände aufgetaucht, die meine Zusammenstellung unmöglich gemacht hätten." Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.