Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)
Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3
TÖRÖK EREDETŰ TÖRZSNEVEINK 27 Kér Bíborbanszületett Konstantin hetedik magyar törzsként említi Kapfj alakban.135 A bizánci forrásban ránk maradt névalak genitívus végződése alapján véghangsúlyos nominatívusi végződést s ez alapján ómagyar szóvégi magánhangzót, *-i-t, esetleg *-ü-t várhatunk a törzsnévben.136 A bizánci adat a korabeli ómagyar kieljtésben *ifen-nek hangozhatott. Törzsnévi eredetű Kér helyneveink jól érthetők egy *Keri alakból. A sorvadó *-i véghangzó szabályszerűen eltűnt és az első szótagi -e- megnyúlt és valamivel zártabb lett.137 Korai helynévi adataink 138 összhangban, a bi-E második magyarázat szerint a tör. * Yänäk alak egy korábbi * Yägäk formából származtatható. Az előbb említett második hangtörténeti hipotézis az *-g- > -n- változásra vonatkozó feltevés. Sajátos módon, a feltételezett változás ismét a besenyő felé mutat. Erről a besenyő nyelvi sajátosságáról régóta tudunk. Ismert az Anonymusnál szereplő Thonuzoba név, mely egy besenyő hospes neve. A név magyarul 'Disznó-apa' jelentésű és egy korábbi *Toguz aba alakból származik (vö. újabban Ligeti 1986. 93, 105). Az *-g- > -n- változás tehát igazolható a besenyőből. A szóba hozott korábbi *Yägäk szó egy még korábbi * Yaijaq alakra mehet vissza. Ezt az alakot már jól ismerjük a török nyelvekben. Jól adatolt a régiségben is (Clauson 948b: yagak) és a mai nyelvekben is gyakori. A szó ugyancsak a yan szó származéka *yan + -gaq denominális nomen képző. Jelentése eredetileg 'oldal, vminek az oldala' volt, majd innen 'arc, pofa', 'az ajtó két oldala', 'oldalfélfa' jelentés változás figyelhető meg. (A jelentés további bővülését motiválta még — az első fokon biztosan nem ide tartozó — török *ägäk (vö. Clauson 183b) 'áll, állkapocs' szóval való keveredése.) A mai nyelvekből néhány adatot idézek: O: oszm. yanak 'Backe, Wange' (H§), yanak 'sceka' (TurRS); tkm. yayak 'sceka' (TkmRS); gag. yanak id. (GRMS); K: tat. yagak 'sceka; kosjak' (TatRS); (keresztény) yagak 'orca' (tatB 74), jajjak 'sceka i lica, bokovaja storona u drugih predmetov, kosjak' (tatO 69b); baraba yaijaq 'sceka, celjust" (Dmitrieva 142); bask. yaijaq anat. 'celjust', sceka', 'kosjak (u okon i dverej)' (BaskRS); kirg. jak 'celjust', bok, bokovaja cast" (KirgRS); kmk. yayaq 'sceka' (KmkRS) kar. h.t. yayak 'sceka' (KarRPS), t. yayax, yanax id. (uo.), k. yagaq 'celjust", yanaq 'id., sceka' (uo.); kkalp. jaq 'storona' (RKkalpS), id. 'sceka' (uo.); Sz: alt. d'äk, d'ak 'sceka, celjust'; kosjak (u dveri okna)' (OjrRS); nyj. (kmd.) d'äk 'sceka, kosjak; sceka, skula; kosjak (dveri, okna)' (Baskakov kmd. 209a);(tuba) d'äk 'sceka, celjust'; kost' celjusti' (Baskakov tuba 112a); tuv. cäk 'sceka, celjust'; kosjak dveri' (TuvRS); T: ujg. yaq 'storona; strana, kraj; bok, bokovaja cast" (UjgRS 775bc), nyj. yaijijaq 'sceka' (uo. 776c), yaijaq id. (uo. 776b); szal.(ull) yayax 'sceka' (Tenisev 346), (al) yagïx 'kosjak, (dveri)' (uo. 347); sujg. yaq 'bok, storona, napravlenie (sveta)' (Tenisev 182b). A mai adatok között nyelvjárási szinten vannak magas hangrendü alakok is. Vö. tat. orenburgi miser yäyäk (Sadykova 1979. 96), (cpr.,srg.) ziyäk, yäyäk, zäyäk (TTDS 138, 141, 181). Tatár nyelvjárástörténeti adataink is szép számmal vannak, ezek idézésétől itt eltekinthetünk. L. Moravcsik (1983.2. 154). Többi törzsnevünkhöz hasonlóan ez is genitívusban áll, rekonstruálható nominatívusa *Kapr)ç lehetett. Vö. Moravcsik (1936. 291), Gyóni (1943. 66). Vö. Gyóni (i.h.); Jakubovich (1924. 20). Vö. Mikos (1935. 255-56). Kristó-Makk-Szegfű (1973. 36-37) összeállításából 1.: 1002: Cári; 1113: Ker; 1193: Ker, Quer; 1202-3 k.: Alqueri, Felqueri; 1214: Quer; 1229: Quer; 1286: Keeri; 1327: Keer. Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.
