Nyelvtudományi Közlemények 92. kötet (1991)

Tanulmányok - Berta Árpád: Török eredetű törzsneveink [Ungarische Stammesnamen türkischer Herkunft] 3

TÖRÖK EREDETŰ TÖRZSNEVEINK 23 Ligeti is látta, mert utolsó szintézisében így ír a csuvas y- előtét kapcsán: „Csuvasos török jövevényszavaink közt ez idő szerint nem ismerünk olyan kétségtelen példát, amely ebbe a kategóriába volna sorolható."113

Majd így folytatja: „Ezzel szemben korai névanyagunkban akad kettő is, amely másodlagos y-t tartalmaz." A példák közül az egyik természetesen a Jenő, a másik pedig Árpád második fiának — Konstantinos Porphyrogennetos által megőrzött — héXex névalakja.114 Bármilyen meggyőzőnek látszik is első látásra a Jenő < ómagy. *Jeney mellé állított Jelő 115

< ómagy.

*Jeley, nem árt némi óvatosságot tanúsítanunk. Mindenekelőtt azért,mert a kínált párhuzam csak magyar oldalon kifogástalan, a lényegi kérdéshez, a másodlagos török (Ligeti terminológiájával csuvasos) y-hez, annak kronológiájához, keletkezése magyarázatához azonban nem nyújt a Jenó'-nek támaszt a Jelő. A Jenő — ismertetett etimológiája szerint — egy csuvasos *Yinäy ~ (*yá'ná'7)-ből magyarázandó, melynek forrásában szókezdő bolgár-török *i- ~ köztörök *ï- megfelelés volt. A Konstantin császárnál szereplő, ómagy. *Jeley alakot tükröző forma viszont, mint azt Ligeti és vele egyezően Golden116 gondolja, egy csuvasos (Golgen: kazár) * Yelek-ie megy vissza. A Yelek — Ligeti és Golden által is képviselt — etimológiája viszont etimológikus szókezdő *é-t tételez fel.117 Az etimológikus hosszú illabiálisból kiindulva valóban érthető a y- protézis jelentkezése, itt az y- nyilván az egykori hosszúság diftongizálódásának köszönheti létét. A Jenő török forrásában azonban sosem volt etimológikus hosszúság és igaz ugyan, hogy jelentkezhet y- protézis másodlagosan, analógiás úton etimológikus rövid illabiálisok előtt is,118

de ezek régiségét jelenleg nem látom igazolva. Aligha segítenek itt Golden — nem túlságosan gondosan megválogatott — analógiái: Golden a kazár Yelek cím, ómagy. *Jeley személynév szókezdő protetikus magánhangzóját védendő példákat sorakoztat fel a törökségben kimutatható i~yi, ä~yä váltakozásra.119 Golden öt példát hoz. Ezek közül három nemhogy a Jenő-t, de még a *Jeley-et sem támogatja, pedig ez utóbbi volt Golden célja, mert az älkin~yälkin, üig~ilik~yilig ~ yilik, igrän~yigrän esetében a y- nem 113 114 115 116 117 118 119 (1986. 42) L. Ligeti (i.h.). További irodalom; Moravcsik (1983.2. 136-37), Gyóni (1943. 58). Ligeti korábban (1979. 261) még rekonstruálja a számára ekkor még ismeretlen Jelő alakot, melyet később (1986. 42) már csillag nélkül emlithet Györffy cikkére (1975. 100) való hivatkozással. (1975. 37-43) A Yelek végső forrása az * eilig 'uralkodó', tkp. 'birodalommal rendelkező, birodalmas' szó. Történeti adatait 1. Clauson (141b-42a: éllig). Ligeti (1968. 41). „j'~yí, ä~yä alternations in Turkic" (1975. 41). Nyelvtudományi Közlemények 92. 1991.